Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)

1935-09-30 / 1. szám

108

Geller, Zeitschrift für Augenheilkunde 1927. 62. kötet 122. oldal). A német Reichsversicherungsamt azonban a baleset és az utána állítólag keletkezett glaucoma simplex között az összefüggést nem állapította meg és igénylőt keresetével elutasította. Peters a glaucomáról szóló monographiájában is tagadja az összefüggést. (Lásd Das Glaucom c. műve 155. oldalán: glaucoma simplex sérülések után még nem észleltetett.)«

A glaucoma simplex alattomosan, igen lassan keletkező és kifejlődő betegség, mely a szem feszülésének fokozatos emelkedésével jár. Amennyiben tehát a vizsgáló szemész-szakorvos kór jelzése kétségtelen és helyes, a baleseti eredet teljes bizonyossággal kizárható. A zöldhályognak az a másik elsődleges fajtája, melyet inflammatorius typusnak nevezünk is csak ritkán támad baleset következtében, s az ilyen esetben azt vesszük fel, hogy valamely már meglévő oknál fogva a betegségre készen álló és hajlamos szemen váltotta ki a baleset a zöldhályogos rohamot. Minthogy azonban igénylő esetében zöldhályognak ezen utóbbi formájáról nincsen szó, javasoljuk keresetével elutasítani.«

Közben igénylő jobb szemének látása megromlott s a vizsgáló szemész-szakorvos négy hónappal később, 1932. évi december hó 31-én a következő leletet adja: »Látóélessége a jobb szemen: fényérzés bizonytalan, a bal szemen : s/30, convex 3-0 D-val 5/s. A jobb szemen kissé vörös kötőhártyák, telt ciliaris vénák, a szaru középi részén egy nagyobb, gombostűfejnyi tömött heg látható, mely azonban már gyermekkora óta megvan. A szaru egyebütt bágyadt felszínű, a csarnok sekély, az iris sorvadt, színe és rajza elmosódott, a szembogár tág, szabálytalan, fénymerev. A látóidegfőn kifejezett zöldhályogos kivájulás. A feszülés fokozott, a szemgolyó nyomásra érzékeny, fájdalmas. A bal szem ép. Kórjelzés : Mac. corn, centr. et glauc. infl. cbron. o. d. Hyperm. presb. o. s. Vélemény : Nevezett jelenlegi szembetegsége (glauc. infl. chron. o. d.) baleseti sérülésével ugyan közvetlen okozati összefüggésbe teljes biztossággal nem hozható, de gyulladásos zöldbályogról lévén szó, az összefüggés valószínű. A nem sérült bal szeme a mai napig is békés, gyulladásmentes és teljes látású. 1932. évi augusztus hó 30-án glaucoma simplex kórjelzést állítottam fel, mert gyulladásos jelenségek nem voltak, csupán feszülésemelkedés, tág szembogár és zöldhályogos kivájulás. Azóta azonban szeme többízben erős gyulladásban volt, időnként aludni sem tudott a fájdalmaktól, sőt a szem eltávolítását kérte. Glaucoma simplex és inflammatorium között éles határt vonni különben sem lehet mindig, köztük csak a lefolyás és a tünetek erőssége tekintetében van különbség, mindezek alapján véleményem szerint, — aki a beteget kórházi osztályomon is kezeltem és a balesettől fogva betegségének lefolyását jól ismerem — nevezett keresetével nem utasítható el és 25%-os keresőképességcsökkenésnek megfelelő járadék megállapítását javaslom«.

összegezve az elmondottakat, igénylő 1930. évi szeptember hó 17-én szenvedett balesetet, jobb kötőhártyáján és szaruhártyá-