Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)

1935-09-30 / 1. szám

107 nem vett észre. Minthogy az említett két balesetnek összefüggése a bal szemen kifejlődött absolut zöldhályoggal teljesen valószínűtlen, javasoljuk nevezettet kártalanításra való igényével elutasítani. — Igénylő ezen megállapításunk ellen a bírósághoz fordult, s a központi kir. járásbíróság, mint társadalombiztosítási bíróság nevezett kártala­nításra való kérelmét 1934. évi augusztus hó 2-án hozott ítéletében elutasította, »mert az állítólagos baleset igazolást nem nyert és a bal szem elvesztése a már régebben fennálló, és nem művi, hanem ter­mészetes úton létrejött szembetegség folyománya, és azt állítólagos balesete sem nem okozta, sem nem súlyosbította«. — A bírósági orvosszakértő véleménye alapján a bíróság tényként megállapította, »hogy felperes bal szemének teljes megvakulását zöldhályog okozta, és annak eltávolítása az absolut zöldhályog miatt történt. Az absolut zöldhályog pedig nem fejlődhetett az állítólagos baleset napjától, 1933. évi március hó 24-től 1933. évi április hó 17-ig, a bal szem eltávolításának időpontjáig, s így ha sérülés történt is, ez már egy zöldhályogban megvakult szemet ért«. Ezen ítélet ellen igénylő nem jelentett be fellebbezést és így jogerőssé vált. A következőben oly esetet mutatok be, melyből kitűnik, hogy a beteg észlelése hiányában, nem eléggé tüzetes leírások és nem eléggé szabatos szakvélemények alapján milyen nehéz íté­letet mondani, és hogy a szakvéleményezésben a határozottság hiánya milyen visszás helyzetet teremthet. N. J. 58 éves napszámos 1930. évi szeptember hó 17-én állítólag akként szenvedett balesetet, hogy munkája közben forró kátrány vágódott a jobb szemébe. Combustio faciei, palpebrarum, conj. et corn. oc. d. kórjelzéssel 1930. évi szeptember hó 17-től október hó 2-ig kórházi szemészeti osztályon állott gyógykezelés alatt. Kezelő szemorvosa két évvel később, 1932. évi augusztus hó 30-án kiállított leletében azt írja, hogy »vizsgált látása a jobb szemén • 5 Uo> convex 2-5 D-val5/10, a bal szemen: 5/30, convex 3-0 D-val s/7. A jobb szaru­hártya középi részén gombostűfejnyi tömött heg látható, mely azonban a beteg bemondása szerint már a baleset előtt is megvolt. A jobb szem feszülése fokozott. Kórjelzés: Hypermetropia oc. utr. mac. corn, et glaucoma simplex o. d. Nevezett baleseti sérült jelenlegi beteg­sége, glaucoma simplex valószínűleg sérülésének következménye, de azzal teljes biztossággal okozati összefüggésbe hozni nem lehet«. Ezek alapján véleményünk 1932. évi október hó 1-én a következő volt: A szemész-szakorvos által megállapított glaucoma simplex baleseti eredetű nem lehet, mert ennek keletkezése a baleseti eredetet teljesen kizárja. Minthogy a jobb szárú homálya a beteg bemondása szerint már a baleset előtt is megvolt, keresőképességcsökkenés nincs. — Véleményünket a következőkkel indokoltuk : »A baleset után állítólag keletkezett glaucoma simplex a magyar kártalanítási gyakorlatban még sohasem, és feljegyzések szerint a német balesetkártalanítási gya­korlatban is csak nagyritkán képezte igénybejelentés tárgyát (lásd

Next

/
Oldalképek
Tartalom