Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
106 kárát 5%-ban, fülorvosi kárát 10%-ban, keresőképességének összes csökkenését 45%-ban állapítottuk meg. Ez esetben a baleseti zöldhályog kórisméjének felállításakor — a sérüléses zöldliályog kórlényegében szereplő azon fontos feltételtől, hogy t. i. sérüléses zöldhályog az, mely aránylag rövid idővel a baleset után támad — eltekintettünk, de ugyanezt tette az alsó- és felsőfokú bíróság szemész-szakértője is, akik a zöldhályog baleseti eredetét ugyancsak elfogadták. A zöldhályog biztos kórisméje csak 8 hónappal a baleset után állíttatott fel, minthogy azonban a beteg a baleset után mindjárt főfájásról kezdett panaszkodni és a zöldhályog felismeréséig állandóan panaszkodott arról, nagyon valószínűnek látszik, hogy a zöldliályog röviddel a baleset után fejlődött ki, és előbb csak azért nem terelődött rá a figyelem, mert a betegnek látását illetően panaszai nem voltak. Az állítólagos baleset és zöldhályog közötti összefüggést a következő esetben teljesen kétségbevontuk. B. F. 63 éves bányaőr elsőízben 1933. évi március hó 4-én szenvedett balesetet, a bal szaruhártyáján idegentest volt, amit eltávolítottak, és e betegségével 1933. évi március hó 4-től 11-ig gyógykezelték; március hó 12-től 26-ig dolgozott. A munkaadói balesetbejelentés és igénylő saját állítása szerint 1933. évi március hó 24-én újból balesetet szenvedett, állítólag mindkét szemébe cement hullott. 1933. évi április hó 11-től 23-ig szemklinikái kezelés alatt állott, ahol az absolut zöldhályogban teljesen és gyógyíthatatlanul megvakult bal szemét műtéti úton eltávolították. A szemészeti klinika 1934. évi március hó 22-én kiállított értesítéséből kitűnik, hogy igénylő látása a jobb szemen s/70, convex 6'0 D-val 5/15, a bal szem hiányzik. Kórjelzés: hypermetropia oc. d., anophthalmus artef. lat. sin. A kezelőorvos véleménye 1934. évi február hó 21-én az volt, hogy nevezettnél a zöldhályogos folyamat 1933. évi március hó 4-én már jelen volt és az akkori szaruhártya-kifekélyesedést nem idegentestsérülés okozta, hanem az a már régebben fennálló zöldhályognak elfajulásos tüneteként jelentkezett. Az igénylő által bemondott 1933. évi március hó 24-én elszenvedett balesetnek a betegség kialakulásához már nagyon kevés köze lehetett, annyira, hogy szemének elvesztését az állítólag 1933. évi március hó 24-én elszenvedett üzemi balesettel összefüggésbe hozni nem lehet. A mi véleményünk : igénylő bal szemének zöldliályogban való teljes megvakulását sem az 1933. évi március hó 4-én, sem az állítólag 1933. évi március hó 24-én elszenvedett baleset nem okozta. A bal szem zöldhályogjának kifejlődése jóval a baleseteket megelőző időből származik. Különben is a fájdalmas absolut zöldhályog kifejlődéséhez három-négyheti időtartam kevés, a zöldhályog a balesetek elszenvedésekor már minden bizonnyal többhónapos, esetleg többéves volt, amit igénylő, míg az fájdalmakat nem okozott,
