Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
105 hogy sérült már a baleset előtt is hysteriában szenvedett, a baleset óta pedig főfájásról és szédülésről panaszkodott. A baleset után nevezetten semmiféle külső sérülési nyom nem volt látható. A később megejtett röntgenvizsgálat szerint a nyakszirtpikkely bal oldalán több cm hosszú finom törési vonal volt látható. Csak nyolc hónappal később, 1929. év júniusában történt szemvizsgálat, mely a bal szemen elsődleges zöldhályogot állapított meg. A szemorvosi lelet 1929 október hó 29-én: látásélessége a jobb szemen 5/6, a bal szemen: s/30, ablaküveggel 5/12. Ép szemfenekek. Különösen a bal szem ínhártyájának visszerei tágak, kanyargósak. A bal szem látótere kisfokban szűkült, a szem feszülése erősen fokozott. Vélemény : Fenti látásélességet csak leleplező eljárásokkal sikerült kideríteni. A vizsgált túlozza állapotát, lehet, hogy ebben hysteriája közrejátszik. A zöldhályogos állapot létrehozásában — a baleset óta fennálló fejfájásokra való tekintettel — a baleset feltétlenül mint előidéző ok szerepelhetett. Az elszenvedett szemészeti kár azonban 10%-on alul van. Szemorvosi szempontból keresőképes, nyolc-tíz naponként ellenőrzés végett szakorvosnál kell jelentkeznie, pilocarpint kell használnia, később esetleg műtét lesz szükséges. — Fülvizsgálat kétoldali idősült dobüreghurutot és a jobb hallóideg bántalmát deríti ki. A fülvizsgálat alapján azonban a szédüléseknek az a foka, melyet sérült előad, nem magyarázható meg, mert a hallásvizsgálatkor erősen túloz és így biztossággal nem állapítható meg, hogy halláscsökkenése összefügg-e a balesettel. 1929. évi november hó 9-én kelt szakvéleményünkben sérült szem-, fül- és idegorvosi szempontból előállott kárát, minthogy baleseti eredetűnek fogadtuk el a bal szem zöldhályogját, továbbá a főfájások és szédülések egy részét, — egy év tartamára 25%-ban állapítottuk meg. A sérült ezen megállapítás ellen a budapesti kir. munkásbiztosítási bírósághoz fellebbezett, mely 1930 június hó 12-én kelt ítéletében, mert »felperes, mint az elfekvő bizonyítványokból megállapítható, jobb fülén és a bal szemén'szenved oly betegségben, mely a balesettel magyarázható, és mert fejfájásait nagyobb részben a bal szemen lévő zöldhályog okozza, kisebb részben az elszenvedett agyrázkódás« — keresőképességének csökkenését 40%-ban állapította meg. A kir. ítélőtábla, hova sérült ezen megállapítás miatt fellebbezett, 1932. évi június hó 1-én hozott ítéletében az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta. Közben nevezett bal szemén 1932. évi január hó 20-án zöldhályogellenes műtét (trepanatio) történt, január hó 27-én pedig a műtétet követő vérzés eltávolítása céljából szaruhártyacsapolás végeztetett. 1932. évi november hó 29-én történt vizsgálatunk alkalmával a bal zöldhályogos szem látása félméterről ujjolvasás és a látóidegfő mélyen kivájult volt. Minthogy e szem teljesen vaknak volt tekinthető, keresőképességének csökkenését szemorvosi szempontból véglegesen 30%-ban állapítottuk meg; ugyanekkor, miután leszögeztük, hogy a még fennálló főfájásokat és szédüléseket nem a baleset, vagy nem kizárólag a baleset okozza, és hogy a baleset óta öt és félév telt el, idegorvosi
