Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
65 miért éppen 60—70 éves korban a leggyakoribb a thrombo* sis, s miért nincs fiatal korban a gyulladásos eseteket leszá? mítva. A localisatio is természetes így, hogy leggyakrabban a lamina cribrosánál van, hiszen ott a legerősebb a gyűrű vastagsága és fixálása. Ezek által magyarázatot nyernénk továbbá arra, hogy az artéria csak egyes esetekben van eb záródva, gyakran beteg és néha elváltozást nem mutat. összefoglalás. A vena elzáródásával együtt járhat az artéria elzáródása is, ami azonban rendszerint jóval későt* ben következik be, mint a vénáé. A két ér megbetegedési maximuma nem mindig egy magasságban van, az egyes erek megbetegedési helye a kör* nyező kötőszövetburok rostjainak rugalmatlanságától, törne* gétöl és fixálásától függ, mely tényezők az öregedéssel foko* zottabban hatnak a centrális erekre. A vena endothelje az ilyen helyeken létrejött abnormis véráramlási viszonyokra és a környező kötőszövetgyűrű compressiójára, vékonyabb médiája miatt, könnyebben és hamarább reagál, mint az artéria és pedig endothelialis és subendothelialis burjánzással, primaer vagy secundaer thrombussal, amely azután kötőszövetesen szervül. Arteriosklerosis ezekkel egyidejűleg természetszerűleg fennállhat, s a szövettani képet bonyolultabbá teheti. Irodalom. C. Harms: Anatomische Untersuchungen über Gefässerkrankungen im Gebiete der Artéria und Vena centralis Retinae usw. Graefes Archiv für Ophthalmologie 61. 1905. George Coats: Der Verschluss der Zentralvene der Retina. Graefes Archiv f. O. 86. 1913. Rados: Thrombosis venae centr. ret. gl. sec. és atr. n. optici cyst. Szemészet, 1913. R. Scherer: Die Entwicklung des Verschlusses der Zentralvene. Graefes Archiv f. Ophthalmologie 112. 1923. Hippel und Kiel: Über Verschluss der Zentralgefässe der Netzhaut. Graefes Archiv f. Ophth. 116. 1926. Incze és Lőrincz: Adatok a szem központi vivőerének az elzáródásán hoz. Dolgozatok Riegler Gusztáv negyedszázados tanári működésének emlékére. Szeged, 1926.
