Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
63 sejtekkel van kitöltve, amelyek egyik oldalon sűrűbben, másikon ritkába ban, az artéria egyik átmérőjével nagyjában parallel, s kismértékben com centrikusán vannak elhelyezkedve, másrészt két szabálytalanabb csopor* tot alkotnak. A szerkezete az artériának egyébként egészen jól megtart tott. A vénák helyén kötőszövetes sejtcsoportok vannak, az egyiknél fehérvérsejtek láthatók. A vénák körüli gyűrű hyalinos elfajulást mutat. (7. ábra.) Ezek alapján lehetséges, hogy az egyik vénánál inkább intima*burjánzás, a másiknál egyszerű compressio dominál* hatott, az artériánál pedig endothebburjánzás, melyhez ta* Ián egy artéria thrombus csatlakozhatott, mely azután szer* vült. Ha összefoglalóan végignézzük a metszeteinket, önkén* telenül is felvetődik a kérdés, hogy miért változtak el az artériák is? Az embóliát az artériák szövettani képe kizárja, különben is szinte hihetetlen volna, hogy éppen azokon a szemeken jöjjön létre, ahol a centralvena thrombosisa volt jelen. A histologiai lelet a frissebb esetben az artériákon endo* thelialis és subendothelialis burjánzást mutat, amely a ré* giekben már kötőszövetes szervülésnek indul. Az artéria sorsa tehát valószínűleg ugyanaz, mint a vénáé, mivelhogy a recanalisatio jóval ritkább folyamat. Viszont az enucleatio idejében a kötőszövetes szervüléstől jóval távolabb állt az artéria, mint a vena, vagyis az artéria elváltozása kétségte* lenül fiatalabb, mint a vénáé. Vájjon valószínűié, hogy egy fiatalabb elváltozás egy régebbinek az okozója legyen? Pe* dig úgy kellene lenni, ha, mint Scherer véli, az arteriosklero* sis játszaná az aetiologiában a főszerepet. A két ér sorsa közös, vájjon nem volna*e helyesebb mind a kettőt egy kö* zös okra visszavezetni, s nem lehetne*e inkább úgy magya* rázni az elzáródást, hogy a környező kötőszövetgyűrű meg* vastagodása az első jelenség, s secundaer pedig az intima burjánzása úgy a vénában, mint az artériában? Ezek alapján a következőképen képzelhetjük el a folya* matot: a kötőszövetburok felszaporodása a vérerekre com* primálólag hat, amely compressio alatt a vena, mivel a me* diája vékonyabb, jobban és hamarább szenved, mint az ar* teria; a compressio folytán a vena lumene szűkül, amely szűkülés egyrészt mechanikailag hathat az endothelre, mint a legérzékenyebb érrészre, másrészt a laminánál levő, amúgy is különleges vér áramlási viszonyokat módosítja, örvénye* két hozhat létre, ezen vérhullámzási viszonyok akár az endo* thel fokozottabb izgatásával endothelproliferatiót s ezáltal vagy elzáródást vagy egy secundaer thrombust okoz, akár az endothel súlyosabb elváltozásai nélkül is, thrombus ke* letkezésére minden feltételt megadhatnak. Az artéria erő* sebb fala a kötőszövetgyűrű hatásának jobban ellentáll, s csak későbben, a hatás lassú felszaporodásával és fokozódá*
