Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
62 II. 67 éves beteg, másfél év előtt hirtelen romlott a látása, felvételkor fájt a szeme. Betegsége kezdetétől fogva, amikor a szemfenéki lelet a retinalis apoplexia typusos képét mutatta, állandóan megfigyelés alatt állott, míg a kifejlődő secundaer glaukoma fájdalmai az enucleatiót szűk* ségessé nem tették. Klinikai diagnosis: Ulcus corneae, thrombosis venae centralis retinae, glaukoma sec. abs. o. d. A lamina cribrosától aránylag elég távol, a két ér egymásmelleit közös kötőszövetgyűrűben halad, mely az artéria körül erősebb, a vena körül vékonyabb. Az artéria hyalinosan megvastagodott, lumene teljesen elzártnak látszik, az ér kicsit hosszúkás, összenyomott, egyes részeinek a határvonalai igen élesek, szerkezetük jól megtartott, a lument kitöltő anyag hosszúkás sejtmagvakkal bír, a membrana elastica interna és az endothel között foglal helyet. A vena ebben a magasságban a normálistól csak egy igen keveset tér el azáltal, hogy a fala valamivel vastagabb s a lumene szűkebb. (3. ábra.) Közelebb a lamina cribrosához, de attól még mindig elég távol, az artéria körül kevés kötőszövet van, a vena mellett pedig majdnem semmi. Talán ennek a következménye, hogy mind a két ér úgy falvastagság, mint lumenszélesség tekintetében teljesen normális képet mutat. Az artéria lumenében egy hullámos, hosszúkás sejtmagvakkal tarkított massza van, amely szabadon hagyja a lumen egy részét, amiben éppúgy, mint ennek a masszának a hézagaiban vörösvérsejtek vannak. Az endothellel összes függést alig mutat, az endothel épnek látszik. A vena normális. Ép artéria és vena van a seria következő metszeteiben. Közeledve a lamina cribrosá* hoz, a környező kötőszövetgyűrű kissé vastagodik, az artéria normális, a vena nagy ágakra oszlik, a központi törzse erősen szűkült lumenű és egy kissé vastagodott falú. Majdnem a lamina cribrosánál az artéria nor* malis, a vena utolsó elágazódásai által nagyon kislumenű. (4. ábra.) A lamina cribrosánál a kötőszövetgyűrű tömöttebbé válik, benne csak a sejtek szaporábbságából gondolhatunk a vena egykori helyére. (5. ábra.) A vena elváltozásai ezek alapján valószínűvé teszik, hogy a vena lumene régebben valami okból elzáródott, amely elzáródásnak a következményeképen, mint előrehaladott kötőszövetes szervülés, egy sejtnyaláb jelzi az ér egykori helyét. Ennek a helyéből valószínű, hogy az elzáródás a lamina cribrosánál következett be. Az artéria megbetege* dési maximuma a vénától elég távol volt, elváltozásai sok* kai fiatalabbak. III. 47 éves, egy év előtt látászavarai voltak olvasásnál, atropin*becsep* pentésre állítólag pár nap múlva megvakult. Nemrégiben megütötte ezt a szemét, azelőtt is már meglévő fájdalmai azóta erősödtek. Klinikai diagnosis: Thromb. ven. c. rét. gl. sec. abs. o. d. Valamivel a lamina előtt igen erősen kifejezett, tömör kötőszövet* gyűrű van. Az artéria a normálisnál valamivel vastagabb falú és szűkebb lumenű. Az egyik kísérő vena normális fallal és lumennel, vékony kötő* szöveti buroktól fedve simul hozzá, míg a másik vena valamivel jobban burkolva, két vértelt ágra oszlott, melyeket fiatal, erősen felszaporodott kötőszöveti sejtek és néhány fehérvérsejt vesz körül. (6. ábra.) A lamina cribrosa vastag, erős kötőszövetgyűrűjénél mindhárom ér el van záródva. Az artéria lumene egyrészt szabálytalan alakú magvakkal bíró kötőszöveti
