Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
45 hogy fájdalom avagy feszülés érzése nem tartozik a hályog normális lefolyásához. Ha tehát a látás rohamosan romlani kezd, a betegnek haladéktalanul jelentkeznie kell. 2. A rossz prognosis második oka az, hogy az iridekto« mia nem szabadítja fel a nyomás alól a ligamentum pectina« tumot, tehát a glaukoma okát nem szünteti meg. Az extractio általában 2—4 hónap múlva követte az iridektomiát. Hogy azonban az iridektomia az esetek egy részében tényleg gyógyulást hozott és a szem feszülését tar* tósan csökkentette, azt legjobban bizonyítja azon, a klinikán észlelt eset, amidőn a beteg az iridektomia elvégzése után 11 év múlva jelentkezett a hályog extractio ja céljából. A szem tensiója teljesen normális volt, a hályogműtét simán folyt le és a beteg 5/15 látásélességgel távozott. Mint érdekes és tanulságos esetet említem még, hogy egyik betegünk, kinek egyik szemén cataracta tumescens okozta secundaer glaukomája volt, s kinél első ízben iridekto« miát, majd később extractiót végeztünk, évek múlva jelent« kezett ismét a klinikán fájdalmai miatt. Ekkor a másik, még meg nem operált szemén, melyen azonban szintén hályog volt fejlődőben, ugyancsak secundaer glaukomát diagnostic záltunk, s a kórkép teljesen megegyezett az először operált szem kórképével, jeléül annak, hogy a duzzadás mint alkalmi ok szerepelt glaukomára hajlamos szemen. Mindkét szemen sikerült iridektomiával normálissá tenni a tensiót. Ha tehát ezek után összegezzük a műtéti eredménye« két, azon tapasztalatra jutunk, hogy a duzzadó cataracta kapcsán keletkezett secundaer glaukoma esetében a meg« betegedett szemek igen nagy része nem menthető meg. Jelen esetben 23 beteg közül 9 esetben pusztult el a szem glaukomá« ban, ez pedig 39% veszteségnek felel meg, s ilyen módon a duzzadó lencse okozta secundaer glaukomát mindig mint igen súlyos és komoly szövődményt kell tekintenünk. Rövid klinikai közlések az I. sz. szemklinikáról. írta: HORAY GUSZTÁV dr. egyet, tanársegéd. 1. Mindkét felső szemhéj teljes kifordulása. N. M. 39 éves földmíves a klinikára való felvétele előtt állítólag félév óta beteg. Vidéken már kezelték. Status pr.: Mindkét felső szemhéj teljesen kifordult, az erősen megvastagodott, bársonyos felületű szemhéji kötőhártya szabadon fekszik. Az alsó szemhéjak helyezete rendes, eze« ken a kötőhártya ép. A cornea ép. Nagyfokú blepharospasmus fényként« léssel. A felső szemhéjakat nehezen lehet visszabillenteni, azonban el« engedve azokat, ismét rögtön kifordulnak. Cocain«adrenalin«cseppek a spasmust nem oldották. A felső szemhéjba illesztett Snellen«varratok sem segítettek. Tekintve a beteg erősen lymphatikus alkatát, a szemhéjkifor« dulást a nagyfokú szemhéjgörcs következményének gondoltuk és a con« junctiva megvastagodását — bár erősen trachomára hasonlított — secun«
