Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
46 daer elváltozásnak, ezért a bal szemen blepharorrhaphiát végeztünk, saj« nos, ezt is eredmény nélkül, mert a nagy feszülés folytán a szemhéjak kis helyen szétváltak, a conjunctiva e nyíláson át ismét előbujt; a szem« héjvarratot feloldottuk. A jobb szemen mindig valamivel kisebbfokú volt az ektropium, ezen nem operáltunk, hanem a conjunctiva megvékonyítá« sát próbáltuk meg — a bal szemen ezt eleinte hiába kíséreltük meg — cuprumos edzéssel és dörzsöléssel, ami lényeges javulással járt. A bal szemen Imre professzor közlését olvasva, amely szerint bizonyos esetek« ben a felső szemhéjszél megnyúlása lehet az oka a felső szemhéj kifordu« lásának és a kötőhártyának a trachomához hasonló megvastagodásának, az ő ajánlatára a szemhéjszél megrövidítésére egy fordított Kuhnt—Szi« manovsky«féle műtétet végeztünk a bal felső szemhéjon. A szemhéjszél ezáltal nagyfokban megrövidült, az ektropium egy időre meg is szűnt, de a még mindig vastag és megnyúlt kötőhártya később ismét a megszű« kitett szemrésen át előbujt. A conjunctivának adstringensekkel való edzé« sével és masszálással sikerült végre ezt annyira megvékonyítani, hogy az ektropium megszűnt. Kérdés, hogy e beteg abba a csoportba tartozik«e, ame« lyet az imént említettünk és amelyet Imre „eversio palpebrae superioris facultativá'^nak nevez, és amely megbetegedésnél a felső szemhéjnak a megnyúlása az elsődleges és kötőhártya megvastagodása csak secundaer jelenség, avagy a conjuctiva erős megvastagodása (talán trachomás?) volt«e oka a ble« pharospasmussal együtt a kifordulásnak? Ez utóbbi feltevés mellett szólna az a körülmény, hogy a conjunctiva beszűrő« désének, megvastagodásának csökkenése a jobb szemen egy« magában megszüntette az ektropiumot, de viszont tagad« hatatlan, hogy a bal szemen a szemhéj szél megrövidítése nélkül ez nem sikerült volna. 2. Exophthalmus intermittens. Sz. J. 24 éves lakatosnak 1920 óta évenkint átlag egyszer«kétszer és pedig egy«két napra „minden különös ok nélkül“ kidülled a bal szeme. A látása azóta fokozatosan romlik. Első vizsgálatunk alkalmával: a jobb szem ép; visusa 5/5. A bal szemen a visus: 5/50. A papilla atrophiás. Látó« tér kisfokban szűkült. Tensio normális. Bulbus olyan helyzetben, mint a jobb szem. A beteg újbóli vizsgálatra akkor jelentkezik, amikor a bal szeme kidülled, ami egy hónappal első vizsgálatunk után történt. Előadása szerint előző napon semmi különös inzultus vagy emotio nem érte, reggel felkelve — anélkül, hogy lehajolt volna —, kidülledt a bal szeme. Fájdal« mai nincsenek. Hertebféle exophthalmometer 6 mm«es exophthalmust mutatott. Pulzálást nem lehet érezni. Bulbus nem reponálható. Szemfenék változatlan. Belvizsgálat, orrvizsgálat negativ. Valószínűleg valamilyen varicosus állapot az orbitában okozza a szemgolyó időszakos kidülledését. 3. Naevus flammeus és glaukoma juvenile. a) H. J. 19 éves, nagyfokban imbecillis, fejletlen napszámosfiú, arcá> nak mindkét oldalán, a homlokát, orrát is elfedő kékespiros naevus. Mind« két szemen: tágult erek a conjunctiván, egyéb külső elváltozások nincse« nek (cornea, csarnok, iris rendes nagyságú és alkatú). A papillákon mély excavatio. Látóteret az imbecillis betegen nem lehetett felvenni. Visus: 4 m ujjolvasás. Tensio: 31—37 Hg«mm. b) M. G. 13 éves fiúnak a bal arcfelén jellegzetes kékespiros anya« jegy, ez az arcfél kissé hypertrophiás is. A naevus a fülig terjed. A jobb arcfél mentes. A szervezetben kóros eltérés nincsen. A bal szemen már
