Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
44 A most említett két módszer már csak azért is ritkán jöhet szóba, mivel az esetek túlnyomó többségében a szem tensiója pilocarpinnal egyáltalában nem befolyásolható. Ezért a legtöbb esetben a 3. eljáráshoz kell folyamodnunk, amidőn először irid* eklomiával alászállítjuk a szem feszülésemelkedését és az extractiót csak 2—3 hónap múlva végezzük el. Ilyen módon 24 beteget operáltunk, ezek közül azonban négy beteg, saj* nos, nem jelentkezett újabb vizsgálatra az előkészítő műtét elvégzése után s így a hályogműtét eredményeiről csak 20 eset kapcsán számolhatok be. Az említett 20 eset közül 7 esetben, tehát az esetek 35%*ában egyáltalában nem lehetett az iridektomiával célt érni, s a tensio a műtét után is emelkedett maradt, illetőleg ha a műtét után közvetlenül meg is puhult a szem, pár nap múlva ismét csak fokozott tensiójúvá vált. Ezen szemek a glaukomának áldozatává estek, s fényérzésük lassankint tel* jesen kialudt. Az említett 7 sikertelen eset közül egy esetben mégis elvégeztetett az extractio, de természetesen eredmény* telenül. Négy esetben a magas tensio és a hiányos fényérzés miatt a hályogműtét elvégzését meg sem kíséreltük, s végül két esetben a nagy fájdalmak miatt a glaukomában meg* vakult szemeket enucleálni kellett. A glaukoma malignitása ezen esetekben igen szembe* tűnő, sőt azt mondhatjuk, hogy az ezen esetekben elért mű* téti eredmények rosszabbak, mint a primaer glaukomák ese* tében. A megmaradt 13 beteg sem hagyta el mind jó látáséles* séggel a klinikát. A glaukoma, illetőleg az abból származó súlyos complicatiók, sajnos, még azon szemek egy részének látásélességét is lényegesen alászállították, mely szemek az iridektomia elvégzése után normális tensiójúvá váltak. Egyszerűen, melynek nyomása a felvételkor 51 mm*Hg volt, az iridektomia elvégzése után a tekintélyes nyomáscsökkenés folytán nagy üvegtesti vérzés következett be, mely azután szervülvén, nagymértékben csökkentette a beteg látáséles* ségét. Egy második esetben az extractio közben üvegtest* veszteség következett be, mely szintén összefüggésbe hoz* ható a korábbi glaukomával. Ezek után felmerül az a kérdés, hogy ezen szerfelett rossz műtéti eredményeknek mi lehet az oka? Ez esetben két körülmény jöhet szóba: 1. A betegek igen sokszor a betegségnek már igen előre* haladott stádiumában jelentkeznek. Amidőn ugyanis a beteg cataracta incipienssel az orvoshoz jön, azt hallja, hogy hályogja akkor operálható meg, amikor már nem lát alako* kát. Valamint azt is, hogy a hályog operálása nem sürgős. Ezért tanácsos minden hályogos betegnek megmondani,
