Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
36 a peripherián pár vérzés; szakadás nem látható. Tensio jó. Másnap, a műtét előtt, a leválás a látóidegfőig ér. Punctio; sok sárgás folyadék ürül. Sótalan diaeta, izzasztás, karlsbadi kúra. Fekszik. Kétszer kap 1 cm* 5%»os subtenonialis konyhasóinjectiót, a punctio előtt közvetlenül és negyednap. A műtét másnapján az ideghártya teljes visszafekvését álla* pítjuk meg, T+2. Az üvegtest tiszta. Negyednap, IX. 18. T = 23 Hg»mm. IX. 19. a beteg feltűnően megfogyott, izzasztás, karlsbadi elmarad. IX. 20. Hőm. 37‘2. IX. 22. Felkel, norm, diaeta. IX. 26. varratkivétel. IX. 27. Abla» tio nincs. Tükörrel jól látható az inhártyaseb, vérrel szegett, a leválás helyén két, egymást keresztező stria. IX. 28. Vj = —5‘0 D.»val l/2/o, az operált bal szemen V — —1T0 D.»val 25/o, a beteg azt állítja, hogy a le* válás előtt sem látott jobban. A szélső peripherián, éppen a volt leválás irányában, négy kerek érhártyagóc látható, melyek különböző korúak, egy vérzéses, egy sorvadásos. Valószínűnek látszik, hogy ennek a körül» írt, tuberculotikus érhártyagyulladásnak exsudatuma okozta az ablatiót. XI. 2. Ablatio nincs. Jód szedése előtt a betegen, akinek golyvája van, anyagcserevizsgálatot végeztetünk Krogh szerint. Mivel ez 20% csökkenést jelez, nyugodtan elkezdjük a jódot. I. 20. Ablatio nincs. Egy vérzéspetty a peripherián. Tuberculin»kúrát kezd. III. 12. Jól van. Epikrizis: Myopia és valószínűen tuberculosus chorioidi» tis. A leválás után egy héttel végzett punctio teljes és tartós visszafekvést okozott. Megfigyelés ideje 6 hónap. V. József. 25 éves. 1927 november 16»án régi ablatióval kerül fel» vételre. V — j. sz. 4/n, b. sz. 100/o. 1927 februárban fáklyáról égő olajcsepp repült a jobb szemébe. Gyulladás támadt, melynek során látása nagyon megromlott. Májusban már semmit sem látott, jódot szedettek vele, ami» tői látása javult. Nyaki lymphomák; Wa. R. neg. Belorvosi vizsgálat neg. Röntgennel a jobb csúcsban csökkent levegőtartalom, köteges hilus, jobb rekesz renyhén tér ki. A jobb szemen sérülésnek nyoma nem látható. Az üvegtest zavaros, de a Iátóidegfő elég jól látható, halántéki oldalán kezdődik az ablatio, a sárgafolt tájon még lapos, itt meggyszínű folt van. Az ideghártyának majdnem egész külső fele levált, legerősebben alul, ahol egv meridionalis ránc is van. Felübkívül a papillánál valamivel na» gyobb, élénkvörös, élesszélű retinaszakadás. A felső és belső ideghártya» részek épek. Tensio 8 Hg»mm Műtét XI. 24. 1. 1 cm3 5%»os NaCl a belső egyeneshez. 2. Colmatage, felül, három sűrű sorban. Két varrat. 3. Punctio selerae alul»kívül, elég sok folyadék ürül, utána az inhártyát itt is megkauterozzuk. Fekvés, sóta» lan diaeta, izzasztás. Belsőleg jód. Hashajtók, ötödnap, XI. 28. T = 16. XI. 29. T = 10. XII. 1. második NaCl. Látótér keveset bővült, tükörrel nincs változás. XII. 7. Colmatage, alul; egyébként, mint első ízben. XTI. 8. Mély csarnok, hypotonia. XII. 10. Csarnok kevésbbé mély, T = 7. XII. 13. V = 5/d. Látótér is javult. XII. 14. T — 10. XII. 19. T = mindkét szemen 12. 1928. I. 7. A jobb szemen diffus epibulbaris érteltség, a szemnek livid színe van. Tágult kötőhártyai erek alatt kékes episcleralis vénák sűrű hálózata látható az egyenlítő felé is, jeléül a műtét okozta keringési za» varnak. Érzékenység nincs. Múló szakgatások voltak. A kauterozás nyo» mai a kötőhártyán át jól láthatók. T = 12. Az üvegtestben vérzésfoszlá» nyok; nagy ablatio. A feszültség 10 mm körül ingadozik. Epikrizis: Emmetrop szem. A sérülés oki szerepe bizony» tálán. Nem tagadható azonban, hogy a leírt módon támadt. Wernicke állatkísérletei módjára a szemet ért égetés okozta transudatio megindíthatta az ablatiót. A szakadás akkor má» sodlagos lenne. A feszültség mindkét kauterozás után emel» kedett, bár a punctio miatt nem azonnal. Az első emelkedés a műtét előtti érték kétszeresét érte el, de azért a normális
