Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
37 határokat nem haladta meg. Hamarosan esett ugyan, de két* hónapi megfigyelés alatt valamivel a műtét előtti érték felett maradt. Érdekes volt a csarnok mélységének változása, együtt a tensio és a látás javulásával. Az epibulbaris érteltség két hó alatt nem csökkent. A kilenchónapos leválás visszafekvését nem is vártuk. A degenerált üvegtestű, puha szemen az is eredmény, hogy a hypotonia ellen lehetett hatni. K. Júlia. 44 éves. Myopia máj. grad. o. u. Glaukoma sec. o. d. 1926 III. 25. a jobb szemen iridektomiát végzünk seclusio miatt. T = 43 mm. Előtte 0'30 tonogen subconj. A beteg az asztalon elájul, rossz pulzus; T = 12. A tensio az ájulással egyszerre, rohamosan esett, szűntével azon« nal előbbi értékére tért vissza. A glaukoma gyógyultával a jobb szem« fenéken retinalis striák válnak láthatókká, melyek kiállott és spontan, úgy látszik a glaukoma alatt, gyógyult ideghártyaleválásra vallanak. A bal szemen 1926 V. 7«én ablatio támad. Még ugyanabban a hónapban kétszer pungáljuk eredmény nélkül. Súlyos chorioretinitis is van, hatalmas festék« tömegekkel, ennek okát a beteg luesében keressük és kenőkúrát kezdünk. Mivel az ablatio majdnem teljessé válik, VI. 18. Müller«féle sclera« resectióra határozzuk el magunkat. Helyi érzéstelenítés. A kimetszés 9X20 mm. Nagy érhártyahernia támad, melyet a sebszélek összehúzása érdeké« ben meg kell nyitnunk; kevés üvegtestveszteség. Alul még scIera«punctio is szükséges. Ezután a sebszélek egyesítése lehetséges. Műtét utáni napo« kon hányás és bradvkardia, a szemen zavartalan gyógyulás. Az ideghártya külső fele visszafeküdt, a helső, ahol a leválás kezdődött, nem. V = 2 m ujjolv. A szemteke feltűnően deformálódott, a műtét előtt anastigmiás szaruhártyán 6'0 D. fordított astigmia támadt. Kombinált specifikus keze« lést folytat. A bal szem látása fokozatosan javul. XI. 6. V = 4/o. 1927 III. 1. V = —10’0«cyl 4-0«val 7/o. XIII«as olvasmányt olvassa.8 Közben az abla« tio is fogy. V. 27. teljesen eltűnt. A beteg maga jár«kel. Fénytörése a műtét révén —20 D.«ról a függőlegesben —10 D.«ra csökkent, a vízszin« tesben előbb —16, egy év múlva —14 D. a fénytörés. A szemfenéken jól látható a resectio hatalmas forradásvonala. XII. 12. Állítólagos parotitis miatt bal arcfelére forró borogatásokat rak; erős erythaema és újabb leválás; megint a bal retina belső felén. Ugyanott erős proliferatio és vérzések. XII. 22. Colmatage, NaCl inj. és punctio a resekált szemen. Fék« vés, sótalan diaeta, jód. A műtét másnapján a szaruhártya alsó fele szúr« kált: diffus«borússág van, mely a parenchymatosára emlékeztet. A borús« ság nyilván az égetés következménye, melynek legbelső sora már az át« látszó szarurészbe jutott. (A homály később is csak keveset fogyott, része lehet ebben a sclera«resectio okozta táplálkozási hibának is.) A tensio a műtét napján 8 mm, tizednap 15 mm. Azóta újra alacsonyabb. Ablatio és functio nem javult. A szemen tartós epibulbaris érteltség. Epikrizis. Lueses egyén; nagyfokú myopia, specifikus chorioiditis, illetőleg iritis. A jobb szem sec. glaukomája az ideghártyaleválást megszüntette. A bal szemen a sclera* resectio után, bár nem közvetlenül, az ablatio teljesen meg* szűnt; az eredményben a specifikus kezelésnek is része lehet. Az eredmény nem volt tartós. Hat és fél hónap múlva reci* diva. A colmatage tensióemelkedést okozott ugyan, de a sze* men már nem segített. Bemutatás a Szemorvostársaságban, 1927 III. 9.
