Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
22 be az irodalom. Az egyes esetek között a naevus kiterjedése, a szemfenéki kép, a glaukoma fellépésének ideje, főleg pedig a szervezet egyéb rendellenességei szempontjából különb* ségek vannak. Azonban abban megegyeznek a felfogások, hogy naevus flammeus és glaukoma nem vakesetből fordul* nak együtt elő, hanem közöttük vagy okozati összefüggés van, vagy pedig a kettő a csira zavarára visszavezethető koordinált rendellenesség. Marchesani szerint nincs össze* függés. Az eddig megjelent kausistikus közlések és az álta* lünk észlelt eset alapján a következőkben ismertetjük a kórképet. A naevus flammeus az egyik arcfelet foglalja el teljesen vagy csak részben. A középvonalban éles határral végződik vagy finom csipkékkel átlépi a középvonalat. Felfelé a hajas fejbőrre is terjed, kifelé a fül előtt végződik. Alsó határa rendszerint a száj zugot a füllel összekötő vonalnál van, 2—3 esetben már a külső szemzugtól a fülig haladó vonalnál vég* ződik. De az arcon kívül ráterjedhet a nyakra, mellkasra és ugyanazon oldali végtagokra is. Kaiser esetében a test jobb felének nagy részét foglalta el az alsó végtag kivételével. Nem ritka a szájnyálkahártyára, garatra, sőt az orr nyálka* hártyájára való terjedése sem. A szemhéjak, kivételesen csak az egyik, minden esetben viselik az anyajegyet. Ennek színe liláspiros, helyenkint halványabb, néha nem egynemű, föl* tos. Ginzburg esetében a szemhéjak, pofa, halánték bőréből angiomás dudorok emelkedtek ki, Cuperus pedig az arc naevusa mellett az alsó szemhéj angiomáját találta. Az anya* jegyes területeket többször vastagabbnak, duzzadtabbnak írják le. A homlok középső harmadának kivételével az arc mindkét felét elfoglaló anyajegye volt Beltmann betegének, ugyancsak mindkét oldalra terjedt, de kisebb mértékben az egészséges szem oldalán a szemhéjak megkímélésével Schin mer és Kaiser betegei esetében. Egyszer részben a szem* héjakra is ráterjedt az egészséges oldalon, de a kötőhártyára nem (Bär). A naevusos oldalon rendszerint hydrophthalmus áll fenn, 7 betegnél a szem méretét kifejezetten normálisnak jelzik. Snell staphyloma ciliaret, Freese helyenkint kitágult sklerát talált. A kötőhártya erei csaknem minden esetben tágak, kanyargósak és megszaporodottak. A szemhéj bőrének anya* jegye megszakítás nélkül a szemhéji kötőhártyára mehet át, ez ilyenkor élénken piros, kissé vastagabb. Az áthajlás kötő* hártyája alól néha tág, sötét erek tűnnek elő. Legfeltűnőbb a szemteke kötőhártyájának kissé tág erekből álló hálózata, a kanyargós gyűrűt alkotó erek a limbusban és a vastag, sötétibolvás episklerális vénák, melyek néha szintén sűrű fonatot alkotnak és az igen tág elülső ciliaris vénák. Az erek
