Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
23 ezen rendellenességének különböző combinatiója változatos, feltűnő képekhez, caput medusaeszerű (Ginzburg) rajzola« tokhoz vezethet. Azonban hangsúlyozni kell, hogy Nakamura és Kaiser a kötőhártyát épnek találták és Zaun betegének is csak a szemhéjakról a tarsalis kötőhártyára terjedő naevusa volt. A szaruhártya a hydrophthalmussal járó esetekben egy* szer 14, háromszor 13 mm átmérőjű volt. Rendszerint tiszta, csillogó, síma felületű, átlátszó. Zaun esetében szurkált fel* színű, borús, míg Komoto 64 éves betegének szaruhártya« fekélye volt. Érzékenysége kétszer csökkentnek (Beltmann, Freese), egyszer (Kiranoff) kissé csökkentnek van jelezve. Feltűnő, hogy 7 esetben szín vagy inkább csak árnyalati különbség volt a két iris között. Másik két esetben pedig az irisen számos radiálisán futó erecskét észleltek. A pupilla rendszerint kissé tágabb a másiknál. A szemfenéki kép különbözőségét nemcsak az excavatio jelenléte (16 esetben) vagy különböző mélysége adja meg, hanem egyéb elváltozások. így a retina erei tágak és kanyar« gósak (Schirmer, Horrocks, Elschnig, Bär, Vögele, Jama« naka), a szemfenék egyneműen vérszínű (Belimann, Salus 11., Jamanaka), feltűnően sötét (Schirmer, Sáfár, Vila), kissé sötétebb érhártya (Mackenzie), igen széles chorioidealis erek (Salus II., Ginzburg), erősen szemcsézett szemfenék (5a« lus I.), degeneratio pigmentosaszerű festékezettség a széli részeken (Beltmann), a maculában finom pontozottság (Beit? mann), coloboma chorioideae (Ginzburg), chorioidealis fes= tékgóc és heg (Salus II.), retinaleválás (Snell, Steffens). Épnek jelzi a szemfeneket Kaiser. A látásélesség szempontjából a teljes látástól az amauro« sisig találunk adatokat. Teljesen vagy csaknem teljesen vak volt 8 szem, teljes látásélességgel bírt 3, XA—Vm 5 esetben, hétszer nem történik említés a látásélességről, de feltehető, hogy ezek közül legalább négy esetben amaurosis állott fenn Ezek szerint a naevus flammeussal szövődött glaukoma az eseteknek kb. felében vakságot okozott. Teljes látásélességet csak a nem hydrophthalmusos szemek csoportjában talá« lünk. A tensio 26—70 között változik, általában 35—40 között, a még látó szemeken 35 alatt van. Pilocarpinra a pupilla szűkülése közben csökken a szem feszülése. Ugyancsak csők« ken a bulbus összenyomása és ugyanazon oldali carotis le« nyomása után is, amire Elschnig hívta fel a figyelmet. Az ő betegénél a tensio 36 mimről 21 mm«re, majd 10 mm«re esett. Salus II. betegénél 26 mimről 16 mimre, a carotis nyo« mása egyedül nem változtatott. A tensio ingadozását külön« böző állapotokkal kapcsolatban észlelték. így Beltmann köz« vétlenül praemenstrualisan a nyomás emelkedését, objective
