Szemészet, 1926 (59. évfolyam, 1. szám)
1926-07-15 / 1. szám
11 b) Két kisebb módosítás a Gullstrand-instrumentariumon. A nagy, egyszerűsített Gullstrand-féle ophthalmoskópon rajzolódobot és rögzítőkészüléket mutat be. Horváth Béla: Egyszerűbb és olcsóbb módját ajánlja a fixálásnak: az eszköz mögötti falon kifeszített szőnyegre egy kis horoggal ellátott lámpát tetszésszerint ráakaszthat. Hollós (zárszó): Szem előtt tartotta, hogy rossz látású betegek szemét is rögzíthesse. Előadások: • 1. Grósz Emil: Lagrange sclerectoiridektomiájának indicatióját a valódi glaucoma simplex azon eseteire korlátozza, amelyekben a pilocarpin a szem feszülését alá tudja szállítani. A glaucoma simplex azon eseteiben, amelyekben a pilocarpin használata ellenére magas marad a szem feszülése, valamint a glaucoma inflamm, chron. eseteiben, a cyclodialysist ajánlja. E műtét, ha nem is tudja olyan nagy százalékban alászállítani a szem feszülését, mint a trepanatio vagy a sclerectoiridektomia, de sokkal veszélytelenebb és ismételt alkalmazásával a tensio csökkenését el lehet érni. Glaucoma inflamm, in stadio prodromorum és acutum eseteiben tovább is az iridektomiát ajánlja, míg glaucoma in stadio degenerationis eseteiben csak az enucleatio jöhet szóba. 20 év alatt körülbelül 2000 iridektomia, 500 trepanatio, 300 cyclodialysisre, 100 sclerektomiára és 100 sclerectoiridektomiára terjednek ki tapasztalatai. 2. Blaskovics László: Izomelőrevarrás inléckészítéssel. Hat év előtt kancsalság ellen főmütétül az izomresekálást ajánlotta volt két hurokvarrattal. Ez az eljárás bevált, néha azonban az izom előrehúzása nem sikerül kellő mértékben, úgyszintén igen nagyfokú, valamint bénulásos kancsalságnál hatásosabb eszközre van szükségünk. Ezen esetekben újabban előrevarrást is alkalmazott. Az előrevarrás eddigi módjait azonban nem látja kielégítőknek, mert a két felület összetapasztása nem elég szilárd. Ezt akarja elősegíteni a mesterséges inléc készítésével. A cornea szélétől 3 mm-re, azzal párhuzamosan, 8—10 mm hosszú bemetszést teszünk a szabaddá tett inhártyán, annak félvastagságán át kissé legömbölyített végű egyenes lándzsával. E metszésből kiindulva a peripheria felé, az inhártya felületes rétegeit oly módon fetjük le a lándzsával, hogy ezzel a felszín felé haladva, 2—3 mm széles sebfelület támadjon. Az izomba beleöltjük a hurokvarratokat és ezeket úgy erősítjük az inléc lépcsőjén és a kötőhártyán át, amiként az előadó resekáló módszerénél szokás. A kancsalsági izom bemetszései alkalmával az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy igen nagy bemetszések az izombénuláshoz hasonló állapotot hozhatnak létre, éppúgy, mint a közönséges inmetszés. Kis izombemetszés mellett megmaradhatunk, ha a főműtét éppen csak kijavította a kancsalságot, 10 foknál nagyobb kancsalságnál Tenontok alatti inmetszést ajánl. Inléckészítést ezideig hét alkalommal végzett, ezek közül öt tökéletes eredményt adott, kettőnél kis túleredmény mutatkozott.