Szemészet, 1922 (56. évfolyam, 2. szám)
1922-10-29 / 2. szám
11 Mivel a Wassermann-reakció negatív, előrement genyes gyulladás a szervezetben nem volt kimutatható, amelynek metastasisa lehetne e scleritis és mivel kórokozót a genyből kimutatni nem sikerült, pusztán a tüdőleletre kell szorítkoznunk, amely dús hilust és lenőtt rekeszt talált és esetünkben pusztán egy tuberculotikus folyamatra gondolhatunk. Feltűnő és figyelemreméltó esetünkben az abscedáló hajlam exulcerálás nélkül •és a szomszéd szövetekre való ráterjedés hiánya. c) Széli cornea ectasia és degeneratio két esete. 64 éves asszonynak jobb szemén öt év óta, bal szemén mór 25 év óta gyenge a látása. Súlyosabb szemgyulladósa nem volt. Status pnaesens: Szem békés-halvány. Mindkét szemen az elváltozások majdnem egyformák. A cornea széli részén, körülbelül 3—4 mm. távolságban a limbustól gyűrű alakban, szürke szalagszerű, átlátszatlan homály húzódik. E homály és a limbus közölt erős ectasia. A gyűrűszerű homályon belül és helyenként kifelé a limbusig elágazó tömött hegek. Csarnok nagyon mély. Mikroszkóppal és Spaltlampe-val a tömöttebb homályok erezett hegeknek, míg a finomabbak degeneratiós elváltozásoknak felelnek meg. Ez utóbbiak helyenként -csillogó-fénylő kristólyszerű képletek alakjában a cornea minden rétegét elfoglalják, máshol csak felszínesek. Mindkét szemen nagyfokú irregularis astigmatismus. Centrális lencseborusság. V= V* m. u. o. Tensio normális. Esetünk megfelel a Fuchs által leirt „Randectasie“, illetve „Randatrophie“-nak. Fuchs ezen eseteket mindenkor degeneratiós okra vezeti vissza; míg Lauber előrement gyulladást feltételez. Esetünk inkább Lauber szerint magyarázható a kiterjedt hegedősek miatt. Másik betegünk 65 éves férfi, bal szemén támadt panophthalmitise miatt került -a klinikára. Jobb szemén nagyfokú széli ectasia, ezt az ép centrális rész felé a körkörösen haladó gerontoxoq választja el. Hegesedés nincs. Ez tehát pusztán degeneratiós okra vezethető vissza. Gyulladásban a betegnek szeme sohasem volt. Érdekes megjegyezni, hogy mindkét beteg szemein kis pterygium van. 2. Liebermann Leó: Mesothoriummal kezelt szemhéj angioma. Kilenchónapos csecsemőt mutat be, kit hóromhónapos korában hoztak az osztályára a jobb felső szemhéj belső 2/3-ót elfoglaló angiomóval, melyet kb, háromhetes korában vettek észre s mely felvételéig gyorsan nőtt. Ötször sugóroztatta be 31 mg. mesothoriummal, egy mm ólommal és kb. 0'5 mm gummival szűrve, egyegy órán ót, háromhetes időközökben, utoljára márc. 8-án. Az eredmény eddig a ■daganatnak felényire való lelapulása, színe halványabb piros, helyenkint benne egészen ép, halvány szigetek látszanak. A kezelést folytatja. 3. Székács István: A Hess-féle puppilloskop demonstrálása. 4. Grósz Emil: Barraquer „Erisiphake“-ja. Bemutatja az eszközt, melyet kölcsön kapott. Az eszköz célja, hogy a hályogot tokostól távolítsuk el és pedig szívó készülék által. Barraquer nagy ügyeséggel végzi, de kétséges, hogy az eszköz kiterjedt alkalmazása indokolt-e? A kérdést csak hosszabb s óvatos kísérletezés döntheti el. Hozzászólás. Fejér Gyula: Kérdezi, hogy mivel készíti a sebet, késsel vagy lándzsával? Grósz Emil: késsel. Blaskovics László: semmiképen sem látja a hályogműtét ideálját Barraquer módszerében. Már az eszköz bonyolult volta is hiba. Teljes hályog és túlérett hályog eseteiben az eddigi eljárásunk is kielégítő a látóélesség tekintetében. Itt a tokkal együtt való eltávolítás nem oly nagy haszon, amint általánosan hiszik. Viszont nem teljes vagy kezdődő hályog eseteiben — ahol jó lenne a tokos extrakcio — az üvegtest-veszteség lehetősége mindenesetre nagyobb, mert a zonula ellenálló. Liebermann Leó: A vibráló vacuumnak Barraquer által hangoztatott jelentőségét fejtegeti, melynek célja az volna, hogy a lencse elülső felületének középpontja táján alkalmazott szívókorong vibrálóén a középpont felé feszítvén a tokot, a zonula körkörösen megrepedjen, még mielőtt a buktató és kiemelő mozdulás megtörténnék. Kétségbevonja, hogy ez minden esetben így sikerülne, viszont a zonula részleges átszakadásában látja az eljárás legnagyobb veszedelmét, mert ez adhat okot a szívó leválására s az előnyomuló üvegtest aspirólására. Ifj. Imre József: A lencse extractioját szívó hatás segítségével Amerikában már jóval Barraquer előtt tanulmányozták Az eljárás véleménye szerint sohasem lesz nagyon népszerű; a zonula rostok anatómiai viszonyai következtében a corpus vitreum prolapsusának valószínűsége a zárt tokban történő extraclio alkalmával mindig nagyobb.
