Szemészet, 1916 (53. évfolyam, Rendkívüli szám)
1916-08-13 / Rendkívüli szám
4 (Graz), Salzer (München), Siegrist (Bern), Schmeichler (Brünn), Vossius (Giessen), Wessely (Würzburg). Magyarország szemorvosai majdnem teljes számmal jelen voltak, úgy hogy a hadigyülés résztvevőinek száma megközelítette a 250-et. Az ülést Grósz Emil egyetemi tanár a következő beszéddel nyitotta meg: Cs. és kir. Fenség! Kegyelmes Urak! Tisztelt Bajtársak! Mély meghatottsággal emelem fel szavamat, hogy Magyarország Szemorvosainak Egyesülete nevében elsősorban hálás köszönetemet nyilvánítsam ő cs. és kir. Fenségének, Auguszta főherczegasszonynak, hogy magas megjelenésével szerény hadigyűlésünknek fényt és pompát adott. Megragadom az alkalmat, hogy ő Fenségének hódolatteljes köszönetünket fejezzem ki fáradhatatlan, önfeláldozó és eredményes munkásságáért, melylyel az orvosi és elsősorban szakorvosi tevékenységünket előmozdította. Az ő czéltudatos bölcs beavatkozásának köszönhetjük, hogy a sebesültek és betegek szétosztása a megfelelő specialis osztályokra most már mindenütt kifogástalanul megtörténik. Mélyen érzett hálánkat fejezzük ki a hadsereg-főparancsnokságoknak és kormányoknak, hogy kiváló képviselőket küldöttek, a mi által a tudomány hatalmát elismerték. Melegen üdvözöljük a vallás- és közoktatásügyi ministert, a ki maga tudós létére mindenkor a legmelegebb érdeklődést tanúsította a tudományos munkásság iránt. Tisztelettel üdvözöljük a magyar kir. honvédministert. A mit ő a véderő és különösen az egészségügyi szolgálat terén a háborúban elért, legjobban azon tekintély igazolja, a melyet a honvédség magának a harcztéren kiküzdött. Tisztelettel üdvözöljük a magy. kir. belügyministert, a kinek az a nehéz és felelősségteljes feladat jut osztályrészül, hogy a háborúban különösen fontos közegészségügyet védelmezze. Szívből üdvözöljük kollegáinkat, kik nyugatról és keletről, északról és délről idesiettek, hogy tudományos tapasztalataikat előadják, hogy egymástól tanuljanak, egymást tanítsák és ez által az emberiségnek jó szolgálatot tegyenek. A szövetséges államokból megjelent nagyszámú szemorvosok sziklaszilárd bizonyítékát adják a tudományos körök szolidaritásának. Engedélyt kérek, hogy röviden megindokoljam, mi adott bátorságot arra, hogy szerény szemorvosi egyesületünk a szövetséges államok szakembereit hadigyűlésre meghívja. A szemészet 100 év óta Magyarországon nagy tiszteletben áll. Ezen tanterem falán olvasható nevek bizonyítékai annak, hogy minálunk a szemészet már régen kivívta az őt megillető positiót. Plenck már a XVIII. században egyetemünkön előadást tartott a szemészetből. A legrégibb külön tanszéke a szemészetnek a mi egyetemünkön áll fenn, minthogy Beer-1. a tiszteletreméltó bécsi szemorvosi iskola megalapítóját, csak 1818-ban nevezték ki rendes tanárrá, míg tanítványát, Fabiny Theofil-t a mi egyetemünkre már 1816-ban, tehát éppen most 100 éve. A szemészet a mi tanulmányrendünkben két féléven át minden orvostanhallgató számára kötelező. Nagyatyám már 1830-ban alapította Nagyváradon a szegény szembajosok kórházát. Gróf Tisza István első kormánya állami szemkórhá-