Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
65 A víztiszta küllők szaporodnak és hosszabbá válnak, néha azonban megesik, hogy egyik-másik kisebb ilyen küllő egyszerűen eltűnik. Egyik esetben megfigyelhettem, hogy (a naponként adott naphthalin daczára) a 2. etetés után fellépett ilyen küllők a 3. és 4. kezelés között eltűntek s csak aztán léptek fel a szürke, valódi vesszős homályok. Ugyanezt Hess is észlelte, sőt ő valóságos elszürkülések feltisztulását is gyakorinak tartja. Én mindössze két esetben tapasztaltam, hogy az elszürkülések kissé kisebbekké lettek, visszafejlődtek, azt pedig, a mit Leber állít, hogy a naphtalin elhagyására a már teljesen kifejlődött borusság is visszafejlődik, kivételesnek kell tartanunk. A szürke vesszők fellépése után a rostok további elszürkülése elég gyorsan következik be. Az egyes szürke vesszőcskék vagy a még gyakoribb szabálytalan foltok egymással összeolvadnak, ezért a nagy elszürkült területek között még maradnak egészen átlátszó kéregterületek. A csarnok állandóan igen sekély a lencse duzzadt, gyöngyházfényű s a mint az egész kéreg elszürkült, ez a gyöngyházfény mind egyenletesebbé válik. A lencsecsillag e közben nem igen változik, igen kifejezett. A hályog „megérését“ egy esetben sem érte meg az állat, egyikök 2 hónapig állott megfigyelésem alait s akkor még mindig nagyon duzzadt és csillogó volt a lencse. A legtöbb állat még kis adag mellett sem él tovább 3—4 hétnél. Már a 3.—4. adag naphtalin után feltűnően megsoványodik, bágyadt, étvágytalan lesz, erős diarrhoea lép fel, mely után rendesen néhány nap alatt meg is döglik az állat. Bizonyos, hogy azoknál az állatoknál, melyek erősebbek, ellenállóbbak a naphtalinnal szemben, a szembeli elváltozások sokkal lassabban fejlődnek ki, míg azok, a melyek egy-két etetés után soványodni kezdenek, elgyengülnek, bizonyosra vehetjük a retinitis és hályog gyors kifejlődését. Általában azt mondhatjuk, hogy az általános mérgezési tünetek ilyenkor erősen dominálnak. A soványodáshoz, a gyengeséghez, hasmenéshez nem ritkán a végtagok bénulása is társulhat, így két esetben fejlődött ki a hátsó végtagok bénulása, egy harmadik esetben görcsök. Ha az elpusztult állatot felnyitjuk, a vesék megyobbodott volta szembeötlő, U/a-szer akkora is lehet, mint a rendes vese, a tokja igen erősen megfeszített, a felmetszett vese kérge szürkésvörös, zavaros, szinte főtt kinézésű. Ez igen valószínűvé teszi, hogy a szembeli elváltozásokat részben a súlyos nephritis magyarázza, másrészt azonban valószinűleg valamely más tényező is játszik még szerepet, mert más úton előidézett vesegyuladás révén nem tudunk előidézni retinalis és lencsebeli elváltozásokat. (Salffner phthalsavval kísérletezett s erre a negativ eredményre jutott, viszont kimutatta, hogy phthalsavval előbb nephritisessé tett állatnál naphthalinra feltűnően gyorsabban lépnek fel a lencsehomályok.) Szövettani elváltozások. A legkülönbözőbb stádiumokban vizsgáltam a naphthalin által okozott elváltozásokat. Az etetés után 6 órával enucleáltam két szemet. 12 órával az első etetés után 4 szemet vettem szövettani vizsgálat alá, 18 óra múlva kettőt. 1—6 napos elváltozásokat 10 esetben vizsgáltam, ennél későbbieket 5 esetben. Egy esetben 7 héttel az első kezelés után került kivételre a szem. 5
