Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
21 javaslatba hozni, miután tudjuk, hogy mily gyakoriak a lappangva fejlődő és fennálló melléküreggyuladások. Tekintve a neuritis optica komoly jelentőségét és a hátulsó melléküregek megnyitásának veszélytelen voltát, az explorativ megnyitás kétes esetekben feltétlenül indokolt. II. Az ophthalmia sympathica. Irta : ifj. Imre József dr., szemklinikái tanársegéd. I. Ezelőtt néhány évvel e helyen volt alkalmam közölni egy rövid statisztikai összeállítást, melyet a klinika 34 évi anyagából gyűjtöttem össze. Ez alkalommal néhány újabb adattal bővítve részletesen óhajtanám bemutatni a klinika idevonatkozó megfigyeléseit. Ezek a megfigyelések, így nagyobb számban egymás mellé állítva elég sok, érdekes felvilágosítást adnak ugyan, de — sajnos — csak annyiban, a mennyiben mások statisztikai adatait erősen támogathatják, vagy hathatósan czáfolhatják. És meg kell vallanunk, hogy a XVI. század vége óta, a mióta a sympathiás szemgyuladás fogalma ismeretes, e téren egyáltalában nem lelhető meg az idevonatkozó ismereteknek oly rohamos bővülése, mint más nagy kérdésekben. Gazdagabbak lettünk néhány alaposan kidolgozott elmélettel, ismerjük a kórszövettani képet, tudjuk, hogy mindkét szem érhártyáján ugyanazon jellemző elváltozások lépnek fel; de nem rendelkezünk semminemű bizonyossággal, értékesíthető támponttal sem annak eldöntésére, vájjon egy adott esetben megvan-e ,a sérült szemben a másik szem sorsára végzetes kórokozó, vagy nincs. Másfelől nem ismerjük magát a kórokozót sem és végül az elméletek, melyeknek sorát a legutóbbi években is növekedni látjuk, még nem nyújtottak semmi gyakorlatilag értékesíthetők Ezért jogosan mondhatjuk, hogy még mindig a klinikai megfigyelésekre kell támaszkodnunk s a gyógyításunk is csak empirikus lehet. A „Szemészet" lefolyt ötven évében e tárgyról 13 közlés jelent meg, legnagyobb részük a klinikai anyagból. Ezek között több oly közlés van, melyet ajánlatos a feledés homályából szemünk elé hozni. Ilyen többek között a Creniceanu terjedelmes dolgozata „A rokonszenvi szemlob és keletkezésének módja“, mely 1886-ban jelent meg és a melyben igen szembeötlő, hogy a közlött 19 esetből 6 esetben spontan iridocyclitis volt az először megbetegedett szemben, vagyis úgy látszik, ő is, mint legújabban Elschnig, ugyanoly természetűnek tartotta a másik szem spontán uveitisétől megelőzött uveitist, mint a sympathiás ophthalmiát Arra nézve, hogy Sympathikus ophthalmia képében folyhat le néha tuberculosis uveae, Grósz Emil 1900-ban megjelent közlése figyelmeztet. Egy 19 éves nőbetegnél egyik szemen súlyos szemgyuladás folyamán a szaruhártya áttörése és prolapsus iridis következett be, a mit két hét múlva a másik szem iridocyclitise követett. Az enukleált szem
