Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
156 A rosettákat 10—16 cylindrikus sejt alkotja. A sejtekben a maga distalis szélesebb részen foglal helyet és azt kitölti, míg a sejt protoplasmás része jóval keskenyebb. Ezen hengeres sejtek egymás mellé helyeződve egy kis lumen körülzárásához járulnak hozzá. A lumen a sejtek centrális határai által élesen van körülírva. Az üreg átmetszete nagyjából köralakú, olykor szabálytalan négyszögű, vagy csak félköralakú a nem teljesen zárt rosettákban, a melyek azonban elenyésző csekély számban vannak jelen. A lumenben vagy finom szemcsés anyagot látunk, vagy erősen festett magvú, protoplasmával alig biró sejtet, vagy sejteket, néha 3—4-et is. Ott hol, a szomszédos rosetták nincsenek közvetlenül egymás mellett, ott szabálytalanul, sűrűn fekvő, nagymagvú, kevés protoplasmájú sejtek vannak közbeiktatva. A magvak finom metszeteken chromatinszemcséket mutatnak. A vérereken, a rosettákon és a glioma rendes sejtelemein kívül ezen tömbben nagyon kevés finom szálazatú közti anyag és némely metszeten 1—2 óriássejt látható. Ezen utóbbiak egyébként gliománál nem tartoznak a ritkaságok közé. A tömb határán nagyobb vérerek hosszanti átmetszetei találhatók. Az egész tömböt világosabb, sejtszegény öv veszi körül, a mi által az ellentét a rosettatömb sejtgazdagsága és az orsós képződmény többi részének aránylagos sejtszegénysége közt még feltűnőbbé válik. A világos öv a tömb és a chorioidea közt legkevésbé kifejezett, mert a tömb mögött a sejtek sűrűsége csak lassú átmenettel válik ritkábbá. Ugyanezen helyen a daganat és a chorioidea szorosan össze vannak nőve. Ezen helynek, miként az a peripherikusabb metszetek áttekintésénél ki fog tűnni, nagyobb jelentőséget kell majd tulajdonítanunk. A központi tömb és a környező világos öv szerkezetétől az orsóalakú daganat többi részei, a melyeket mint nasalis és temporalis orsórészeket jelölünk meg elütő szövettani képet nyújtanak. A daganat ezen részé rosettákat nem tartalmaz, hanem typikus gliomasejtekből van felépítve, a melyek a temporalis oldalon határozott tendentiát mutatnak vérerek körül csoportosulni, míg a nasalis oldalon, hol a daganat tulajdonképpen a nervus opticus elé kerül, vérerek nagyon kis számban láthatók és a sejtek semmilyen rendszert nem árulnak el. E helyütt a daganat sejtjei a n. opticusba törekvő idegrostok közé ékelődnek be és a lamina cribrosáig a látóideget erősen infiltrálják, míg ezentúl csak csekély gliasejtszaporulatot látunk rajta. A daganat a foramen nervi optici szomszédságában a temporalis oldalon a chorioideával erősen összenőtt és egy darabon a retina szerkezetére mi sem emlékeztet, míg azután a retina összes rétegei kibontakoznak még az orsóalakú daganat csúcsán jóval felül. A nasalis oldalon a retina szöveti szerkezete teljesen felismerhető, de a külső és belső magvas rétegek nagyobbára összefolyó réteget képeznek. Az idegrostréteg mindkét oldalt kifejezett. A temporalis oldalon az orsóalakú daganatrész csúcsától kezdve a retina belső felszínére illeszkedő 1 - 3 sejtrétegből álló daganatcsík vonja be az egész retinát. Ugyanígy áll a dolog a nasalis oldalon is, hol, miként az 1. ábrán látható, még körülbelül 3-szoros retinavastagságban fekszik egy darabon a daganat a retinán a nélkül, hogy vele összenőne. Ugyanis finom mikroskopos rés áll fönn a daganat és a retina közt. A daganat egy gumós megvastagodás után éppúgy, mint a
