Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
155 A retina nasalis mellső részei erős atrophiát mutatnak a normális szerkezetnek majdnem teljes felfüggesztésével. A temporalis részek az egyes rétegeket még eléggé kifejezetten mutatják. A chorioidea vékony hártyát képez és a véredények egyes rétegei nem ismerhetők föl rajta. A corpus ciliare mindkét oldalt igen nagy fokban sorvadt és nyúlványai vékony sarkantyú képében láthatók csupán. A lencse csekély elváltozásoktól eltekintve, normális. Az iris peripherikus részei vékony pigmenthártya alakjában fekszenek az előboltosuló limbushoz és corneához; pupillaris részei pedig elvékonyodottak és a normálisnál jóval sejtdúsabbak. A csarnokzug teljesen el van zárva. Úgy a cornea, mint a sclera a limbus táján elvékonyodottak és elödomborodók, egyébként normális szerkezettel bírnak. Ezen főbb vonásokból megállapítottnak tekinthető, hogy a szemben jelenlevő képződmény a szem tensiójának fokozódását idézte elő, a minek következtében a szem külső hártyái részlegesen kitágultak és a belső finomabb hártyák atrophisáltak, vagyis a daganat fejlődésének II. szakában volt. Az orsós képződmény centrális tömbjének finomabb szerkezete egészen elüt az azt körülvevő szövetekétől. A centrális tömböt vérereken kívül majdnem kizárólag Wintersteiner-féle rosetták képezik. Egyik rosetta a másik mellett a legszebb rajzolattal látható; úgyhogy tulajdonképpen egy rosettatömbről lehet beszélni. (L. 3. ábra.) 3. ábra.
