Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)

1913-03-23 / 1. szám

99 képezett cystának imponálna. A sclera belső felszíne a nervus opticus alatt nem egyenletes, hanem a metszetekben zeg-zugos, rekonstruálva a valóságban valószínűleg hullámos redőket képezett, a melyeknek völgyei a sclera állományába sülyednek; a lateralis metszeteken valóságos scle­­ralis sarkantyú keletkezik vagy más metszeteken a sclera állományából kisebb öblök alakulnak ki, a melyeknek oldalágai a sclera rostjai közé is beékelődnek; megjegyzendő, hogy direct zárt üregeket, a melyek a fejlődési rendellenességet mutató szemek scleralis cystáinak megfelelő képét nyújtaná, nem volt észlelhető. Szövettani leírás: A cornea, iris, corp. ciliare szövettani szerkeze­tében semmi különösebb elváltozás nem észlelhető. A retina és chorioidea szerkezetét illetőleg a coloboma területén kívül csak röviden annyit kívánok megjegyezni, hogy a retinának szer­kezete általában normálisnak mondható, a chorioidea pedig elvékonyodott, atrophiás jellegű, úgy hogy az egyes rétegek nem különíthetők el élesen. A choroidea pigmenttartalma ezáltal aránylag fokozottnak látszik. A leírásban fősúlyt a coloboma területének elemzésére fektetem és pedig ennek kezdeti részétől kezdve kb. 3 mm.-nyire az opticus kitérési helye fölé; a különböző metszetek egybevetéséből levont következtetéseket fogom leírni egységes kép gyanánt, miután az egyes metszetek közt szövettanilag lényeges differentiák nincsenek. Chorioidea. Az atrophiás chorioidea a coloboma alsó széléig követ­hető, a hol széles amorph, pigmentfelhalmozódás látható. Ez képezi a határt a normális szeijiháttér és a coloboma közt. A pigment-epithel ezen helyütt már csak ziláltan látható; maga a retina ezen helyen a coloboma területébe hajlik gyorsan elvékonyodó tendentiával, miközben a retina belső és külső magvas rétege közös réteggé olvadt össze, és a pálczika-csapréteg is teljesen megszűnt. A retina állományában szétszórt pigment-rögök találhatók. A retina egye­nes folytatásaképpen magdús hártya borítja a coloboma belső felszínét, mely hártyában a magvak itt-ott hármas réteget alkotnak, tehát némileg a retina szövetére még emlékeztetnek. A magvak a sclerához fekszenek, míg a hártya mellső fele magvakban szegényebb. Ezen hártya a colo­boma közepe táján egészen elvékonyodik olyannyira, hogy mintegy 1—2 sejtsorból álló réteget képez és egészen megszűnni látszik azon helye­ken, a hol mesodermalis sarkantyúk emelkednek ki a sclerából. Ezen a helyeken is inkább maga a mesodermalis szövet tartalmaz magvakat, a melyek között ismét sejtszegény, különböző vastagságú és lefutású ros­tokból álló convolutumok láthatók, a melyek a sclerával egyenlő festő­­dést mutatnak. Ezen tömöttebb helyek lazább részekkel váltakoznak, a melyekben kisebb-nagyobb üregképződés constatálható. Az eddigelé tár­gyalt elrendeződés az alsó részekre vonatkozik. A szemnek felülről lefelé ereszkedő belső hártyáit illetőleg a cho­rioidea a normálisnál valamivel előbb szűnik meg. Ugyané helyütt a pig­­mentepithel festenytartalma megszaporodott. A retina itt annyiban tün­tet fel eltérést, hogy pálczika-csaprétegje szintén megszűnik és a külső magcsás réteg magjai ziláltabbakká lesznek és egy kissé vissza­­hajlanak. A chorioidea helyett vékony, haematoxylines gyöngén tingált és lapos hosszúkás magvakkal bíró hártya folytatódik az opticus idegállo­mánya elé. A külső magvas réteg a visszakunkorodással egyidejűleg 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom