Szemészet, 1912 (49. évfolyam, 1-4. szám)
1912-05-19 / 1-2. szám
30 levő plexiformis rétegben. Az opticus-rostrétegben fekvők izoláltak voltak, míg a külső rétegekben olyanok is voltak, a melyek a chorioideáéival összefüggésben voltak s ezeken a helyeken a retina és a chorioidea erősen összenőtt s az összefüggő részek között ablatio retinae. Esetében sehol másutt a szervezetben tuberculotikus elváltozások nem voltak. Lehetségesnek tartja, hogy ez primaer folyamat volt, a mely előrement gyuladások alapján az általános constitutionalis viszonyok révén, vagy maga a gyuladás által okozott helyi elváltozások révén tuberculumok fejlődéséhez vezethetett. Körülbelül öt hónappal az enucleatio után ugyanazon oldalon az állkapocsszögletben mozgatható daganat támadt s a mely nyirokmirigy-tuberculumnak bizonyult. Sattler ismerteti azon bulbust, melynek opticusát (az intracranialis részt) Chian írta le a Wiener medizinische Jahrbücherben, kiemeli, hogy ez az első eset, melyben a nervus opticusnak és burkainak tuberculotikus megbetegedése orbitalis daganat képződéséhez vezetett. A tumor 25 mm. hosszú s orsóalakú volt, a foramen opticumnál kezdődött. A tumor különböző stádiumban levő tuberculumokból állott, helyenkint igen nagymérvű elsajtosodás, úgy hogy opticusrostok egyáltalán nem voltak láthatók. A legkisebb vénák és capillarisok is rendkívül vérteltek, a perivascularis űrök igen tágak. A papilla mindkét oldalán körülbelül 4 mm.-nyíre a papillaszéltől reáterjed a folyamat a retinára, itt a retina normális structurája nem is látható. Igen nagyfokú infiltratio mellett apró, friss, óriássejttel biró tuberculumok s olyanok, melyeknek centrumában epitheloid sejtek, széleiken pedig lymphoid sejtek vannak. Igen érdekes elváltozások voltak azonban az ereken észlelhetők. A daganat szövetében fekvő nagyobb artériák némelyikén kifejezett endarteritis obliterans, a 0065—0i5 mm. átmérőjű artériák lumenje teljesen, vagy majdnem teljesen elzárt concentrikusan elrendeződött fiatal kötőszövet által, némely helyen ezeket magukat friss apró vérerek hálózzák be. Az esetleg megmaradt lument barnás, zsugorodott vérsejtek töltik ki. A capillaris endothelsejt bélése burjánzik, a sejtek nagyobbak s sejtoszlás látható. Ezen elváltozások által lumenjük szintén erősen szűkült, illetőleg elzáródott. Az adventitia sejtjeinek burjánzása is jól látható. Még csak röviden óhajtom megemlíteni Bach, Knapp, Schöbl, Bontzgart, Ginsberg, Hancock, Komoto, O’Sullican, Story és Bergmeister hasonló tárgyú közleményeit. Ezekben az esetekben a chorioideának fentebbi esetekben bővebben vázolt elváltozásai mellett a retinában is voltak tuberculumok találhatók. Sc/zöő/esetében a chorioidea conglomerálttuberculumamellett a retina belső rétegeiben submiliaris tuberculumok voltak, a choriocapillarisban a capillarisok endotheljének burjánzása és magoszlás. Hasonló elváltozások a kisebb artériákban és vénákban, valamint az adventitiában és a retina véredényeiben is. Bontzgart esetében szintén voltak óriássejtet tartalmazó tuberculumok. Ginsberg saját esetében nem tartja egészen biztosnak a tuberculosis diagnosisát. Glaucoma miatt iridectomiát végeztek, iridocyclitis, majd cataracta complicata képződött. A cataracta-extractio után az üvegtest membranosus volt. A chorioidea szövettani vizsgálatánál úgyszólván ép volt, a retinában epitheloid és lymphoid sejtekből álló granulatiós szövet, a melyben igen nagy óriássejtek voltak szabálytalanul elszórva. Beigmeister esetében a chorioidea conglomerált tuberculuma mellett az opticus-rostrétegben voltak jórészt óriássejt nélküli miliaris tuberculumok. Knapp esetében a tuberculotikus
