Szemészet, 1912 (49. évfolyam, 1-4. szám)
1912-05-19 / 1-2. szám
31 elváltozások a papillán és a nervus opticus törzsében voltak, valamint a retinán és chorioideán. A papilla körüli retinarész structurája felismerhetetlen volt. Valószínűnek tartja, hogy a folyamat a retinából kiindulva terjedt be a chorioideába, mivel az utóbbiban az elváltozások frissek voltak. Elsajtosodás nem volt, tuberculosusbacillusok nagy számban voltak kimutathatók. Bach is ismertet egy esetet, a melyben az iris-, corpus ciliare- és chorioideatuberculumokon kívül, a retinában is voltak hasonlók, részint a melyek a chorioideából terjedtek be a külső rétegekbe, részint önállóan léptek fel a belső rétegekben. Komoto esetében a retina egész kiterjedésében tuberculotikusan megbetegedett volt, a chorioidea csak a retinával összefüggő kis darabon mutatott hasonló elváltozásokat. Az irisben és corpus ciliareban csupán gyuladásos jelenségek voltak kimutathatók. A bántalom kiindulási pontjának a papillával szomszédos retinarészt tartja. Ezek azok az esetek, a melyek az irodalomban ismertetve vannak s a melyekben a retinában is voltak elváltozások. Az infectio részint a bulbus elülső feléből, részint a hátulsó feléből a papilláról, illetőleg a nervus opticusból terjedt át a retinára. A mi esetünk az első csoporthoz tartozik. Az iris és corpus ciliare volt a bántalom kiindulási pontja, innen terjedt azután hátrafelé, a chorioidea és a nervus opticus minimális kis elváltozásoktól eltekintve, mint a milyen a papilla fellazultsága, oedemája, a chorioidealis vénák fehérvérsejttartalma, az utóbbiak széli állása s igen kisfokú perivasculitis, épnek mondható. Ismert dolog, hogy a retina tuberculotikus elváltozásai a bulbus más részéről terjednek tova per continuitatem, vagy pedig az üvegtesten keresztül. Az előbbi átterjedés kétségkívül gyakoribb, az utóbbi, ilyen a mi esetünk is, sokkal ritkább. Növeli az érdekességét az a körülmény, hogy a chorioidea ép volt. Ehhez leginkább hasonlít Perls ismertetett esete, a hol szintén a bulbus elülső felének tuberculotikus elváltozása, ép chorioidea mellett, áttevődött a retinára. Ugyancsak ép volt a chorioidea a Komoto, valamint Ginsberg kétes esetében is. A retinában fellépő tuberculumok keletkezésére vonatkozólag Sattler azt mondja, hogy azok ép oly localis infectio eredményei, mint a milyen a bél serosáján fellépő, a mikor tuberculotikus fekély van az ezeknek megfelelő helyen, a bél felső felszínén. Ez a tovaterjedés lymphogen és haematogen úton is lehetséges, az utóbbit bizonyítják a Sattler, VÉras és mások által leírt véredényelváltozások, az intima és adventitia sejtjeinek burjánzása, a mely endarteritis obliteranshoz, vagy a lumen szűküléséhez, illetőleg összenyomatásához vezethet. Irodalom. Dr. Ludwig Bach: Die tuberkulöse Infection des Auges. Archiv für Augenheilkunde, XXVIII. Bd S. 36. Bongartz. Inargural dissertation Würzburg, 1891. Dr. Rudolf Bergmeister: Ein Beitrag zur Histologie des Konglomerattuberkel der Chorioidea etc. Beiträge zur Augenheilkunde, 1911. 79. Heft, S. 20. Dr. Siegmund Ginsberg: Grundriss der pathologischen Histologie des Auges. Berlin, 1903. Hancock: A case of tuberkule of the retina. Ophthalm. Hosp. Reports XVI., Part II. p. 150 Nobuo Inouje: Beitrag zur Kenntnis der retinalen Cystenbildung und der Papillitis nach Entzündungen des vorderen Bulbusabschnittes. Archiv für Ophthalm. LXXXI. Bd. Heft. 1. S. 118.
