Szemészet, 1912 (49. évfolyam, 1-4. szám)

1912-05-19 / 1-2. szám

29 Az igen finom körülövező kötőszöveti rostoknak befelé is van folytatá­suk, a melyek egy rendkívül finom reticulumot alkotnak. Ezen új ele­mek beszorulása által az azt körülövező nervus opticus-rostok ívalak­ban elhajlanak. A szélen mononuclearis és polymorph magvú leukocy­­ták helyezkednek el övalakban, belsejükben lymphoid és epitheloid sej­tek, az egyik szélen typikus Langhans-féle óriássejt, a melynek magvai sarlóalakban egy, illetőleg két sorban helyezkednek el az óriássejt szé­lén. A sejt protoplasmája finoman szemcsézett, a magok chromatin­­szegények, 1—2 nucleolussal bírnak. A retinában több helyütt találhatók még ugyanezen rétegben apró, submiliaris tuberculumok, de ezekben óriássejt nincs, csupán epitheloid és lymphoid sejteknek typikus csopor­tosulása. Általában a retina oedemás, a Maschenwerkje erősen szembe­tűnő, a ganglion- és glia-sejtek kissé duzzadtak, körülök keskeny, fehér űrök vannak. A plexiformis rétegek rostozata durva, a magcsás rétegek magvai talán kissé duzzadtak. A nervus opticus-rostrétegben és a ganglion-sejtek rétegében elszórva leukocyták és epitheloid sejtek. A papillán szintén erős fellazultság, oedema látható. A conjunctiva és az episcleralis szövet kissé oedemás, bennük kevés számú leukocyta. A conjunctiva hámrétegében is leukocyták lát­hatók. Tuberculosisbacillusokat a különböző festési eljárásokkal a leg­szorgalmasabb keresés daczára sem sikerült találni De ismeretes, hogy milyen gyakran jár ez negativ eredménynyel, még akkor is, a midőn oltva, az oltott állat megbetegedett szerveiben egész biztonsággal ki­mutatható. A vázolt mikroskopikus leírást szem előtt tartva, valószínűnek mond­hatjuk, hogy a bulbus elülső felében fellépett tuberculotikus folyamat hátrafelé terjedt a retinára. A retina ismertetett tuberculotikus elváltozásai általában igen ritkák, különösen ritkák óriássejtet tartalmazó tuberculumok előfordulása. A leg­első esetet Perls közölte s a Graefe-Saemisch első kiadásában a retiná­ról szóló fejezetben csupán ezen egy eset nyert ismertetést. Esetében az iris és a corpus ciliareban nagy számban voltak találhatók typikus epitheloid és lymphoid tuberculumok, a chorioidea intact volt, a retinán már szabad szemmel lehetett látni apró, promineáló, élesen körülhatá­rolt csomócskákat, a melyek leginkább a bulbus hátulsó felében (a pa­pilla szélén is) a membrana limitans interna és a magcsás rétegek között voltak, s szerkezetük a typikus tuberculumnak megfelelő. Egyes tuberculumok a véredényeken feküdtek. Az agyburkok épek voltak, a corpus restiformeban szintén tuberculumokat talált. Weiss a szem tuberculosisáról írt terjedelmes dolgozatában három érdekesebb esetet ismertet. A harmadik esetében az iris és corpus ciliare hasonló elváltozásai mellett a cornea, valamint a sclera is erősen infil­trálva volt, az iris elülső és hátulsó felszínét vastag exsudatum borította. A papilla nervi optici az opticus-rostréteg megvastagodása következ­tében erősen duzzadt volt, a retina a papilla körül levált, a retina és a chorioidea között exsudatum. A papillában, valamint az opticus további lefutásában apró tuberculumokból összetett góczok, az egyes tuberculu­­mokban óriássejtek, ép és szétesőfélben levő epitheloid és lymphoid sejtek halmaza. A retina különböző rétegeiben hasonló tuberculumok, részint az opticus-rostrétegben, részint a magcsás, vagy a közöttük

Next

/
Oldalképek
Tartalom