Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-04-02 / 1. szám
24 Elschnig3 és Terriert16 tesznek először említést erről a kórformáról. Elsőmig azt írja: „Secundaer glaucomához vezetnek............... a lencse duzzadása és pedig a lencsetok traumatikus vagy szándékos műtéti megnyitásánál (cataracta traumatica), ritkább esetekben az egész lencse megduzzadása sértetlen lencsetok mellett (cataracta tumescens senilis).“ UlbrichtóT0 tudjuk, hogy Elsőmig erre vonatkozó első tapasztalatát 1889-ben Schnabelnél a gráczi klinikán észlelt eseten szerezte, azután még két esetet észlelt; újabban klinikájától 2 érdemes közlésben 8 esetet ismertetnek Ulbriői5 és Salus.17 Terriert a cataracták közt említi az elsekélyedett mellső csarnokkal és tensioemelkedéssel járót : „A lencse duzzadása folytán a mellső csarnokot többé-kevésbé sekélynek, néha teljesen eltűntnek találjuk. A mellső csarnok sekélyedése gyakran mérsékelt tensioemelkedéssel kapcsolódik.“ Rheindorf18 1881-ben olyan észlelt esetéről számolt be, midőn az acut primaer glaucoma váltotta volna ki a lencse gyors megduzzadását, de az eset pontos leírásából inkább azt a következtetést meríthetjük, hogy a lencse gyorsabb elszürkülése és felduzzadása váltott ki acut glaucomás rohamot. Betegét észlelte jobb szemén cataracta incipienssel, bal szemén cataracta progredienssel, 10 nappal ezután a beteg időjárásban 2 órás gyalogutat tett meg, késő este hazatérve rázóhidege volt, éjjel a jobb szemben és a jobb homlokfélre lokalizált heves fájdalmakra ébredt. Reggelre szeme erősen fénykerülő, kivörösödött, tárgyakat nem lát, meleg borogatásra a fájdalmak enyhültek, de tárgylátás nem tért vissza, ezért a 3. napon jelentkezett Rheindorfnál, a ki acut glaucoma tüneteit lelte: szem kőkemény, mellső csarnok sekély, iris szinehagyott, pupilla szabálytalanul tág, élénk subconj. injectio, könnyezés, megfelelő homloktáji fájdalom; e mellett a lencse teljesen elszürkült, a mi az előző vizsgálat óta lefolyt rövid időhöz képest váratlan. Még aznap megtörtént a cataracta extractiója, a lencsetok igen vaskosnak, ellenállónak mutatkozott, műtét alatt feltűnt, hogy a szem az extractio megtörténte után is sokáig nem vesztett keménységéből. Gyógyulás simán folyt le. Elbocsátáskor glaucomás jelek nem voltak, papilla nem excavált; később a látás javult. Hesse1 1907-ben a gráczi klinikából két észlelést ismertet, a melyek a cataracta senilis intumescensből támadt secundaer glaucoma tiszta képét adták. Előbb egészséges, most cataractában megbetegedett szemben a lencse előrehaladó duzzadása közben hirtelen belnyomásemelkedés támadt acut glaucomás kisérő tünetekkel. Egyik esetet előzetesen majdnem egy éven át figyelhették, a másik esetben pedig az anamnesisre támaszkodva, megelőző glaucomás jelenségek kizárhatók. Mindkét esetben iridectomia után az emelkedett tensio csökkent, az iridectomiás sebgyógyulás után cataracta-extractio történt, egyik esetben az extractio után tensioemelkedés, mely irisbecsípődésre, lencsemaradékra vezethető vissza. Ulbrich5 1907-ben a prágai német egyetem klinikájából 3 idevágó esetet közöl, mindhárom esetben előbb iridectomiával a tensiót hozták rendbe, ezt követte átlag 4 hét múlva az extractio (1 eset Czermak tanár magánesete). Isaacs4 1908-ban Axenfeld tanárnak egy észlelését ismerteti.
