Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-12-10 / 3-4. szám
168 committáló kancsalságnál a fusiót szabályozó centrum hiányos kiképződéséről lehet szó s különösen vonatkozik ez Peters szerint az alternáló kancsalságra, a hol a két szem látóképessége egyenlő vagy normális szokott lenni. Az egyoldali kancsalsági amblyopiánál az ideghártya centrális részeinek fénytörési rendellenességgel összekötött, öröklött és a csirplasma elváltozásából magyarázható kisebb értékűségéveí van dolgunk. A szemmozgásokat szabályozó centrum hasonló folyamatai okoznák a familiáris nystagmust. A fénytötési rendellenességek is átörökölhetők. Peters 3 testvérnél talált 12 dioptria messzelátóságot. Az astigmatismusról ugyanez áll. Mást, mint csíravariatiót látni ebben Peters szerint nem lehet. A rövidlátóságot illetőleg a legtöbb szerző a myopia kifejlődésére való hajlamot véli örökölhetönek, de Peters szerint nem valószínűtlen, hogy a szem öröklési alapon lesz a pubertás idejében rövidlátó, mert a myopia csírplasmában praeformálva van. Peters dolgozatával főleg azt akarja elérni, hogy szakkörökben e kérdéssel behatóbban foglalkozzanak, hogy az átöröklés talányának megfejtéséhez közelebb juthassunk. Vermes Lajos dr. A kancsalság műtét nélküli kezeléséről értekezik Krusius (Archiv f. Augenheilk. 69. köt. 3. fűz.), Worth és újabban Bielschowsky, valamint a saját észleletei és tapasztalatai alapján. Az eljárás alapja és követelményei, teljes correctio, a két szem látóélességének kiegyenlítése, amblyoskop gyakorlatok, végül a kancsalság fokának ellenőrzése deviométerrel (kancsalságmérő). Kisegítő műtéti eljárások csak absolut széttérítésnél és oly nagyfokú összetérő kancsalságnál javasoltak, hol az ametropia correctiója, valamint a látóélesség és a képek egyesítésében való gyakorlás által sem sikerül a kancsalságot megjavítani. Sohse végezzünk műtétet a nélkül, hogy a még meglevő használható látóélességgel gyakorlásokat nem végeztünk volna. A kancsalság fokának gyors és pontos meghatározására szolgál a szerző által készített deviometer, mely újabbi mintájában a gyakorlat követelményeinek is megfelel. A kancsalság élettani kezelésének orthopaediai eszköze az amblyoskop, váltakozó megvilágítással. A készüléket egy gyenge áramforrással hozzuk kapcsolatba. A közbeiktatott ellenállások megengedik, hogy az amblyoskopképek megvilágításának foka nagy mértékben változhatik, a nélkül, hogy maga a világító lámpácskák fényerőssége változnék. Az amblyoskopkarok függőleges irányban is mozgathatók és pupillaris távolságra beállíthatók. Az eljárás az, hogy az amblyoskopnak egyesítésre szánt két képe fölváltva világíttatik meg. A megvilágítás változását ezután mindig gyorsabban és gyorsabban foganatosítjuk, míg mindkét kép egyidejűleg világosnak tűnik fel. Az eljárás teljesen megfelel az alternáló egyszemű látás föltételeinek és eredményezi élettani úton azt, hogy egy tisztán alternáló egyszemű látásból, egy egyidejű két szemmel való látás és a képek fúziója jöjjön létre. A váltakozó megvilágítás ily módon okul és alapul szolgál a kancsalság gyógyítására. Az amblyoskopképek határozott nézőpontok szerint vannak megválasztva és csoportosítva. Az I. fokozatban csak olyan képpárok vannak, hol az egyes képek
