Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)

1911-04-02 / 1. szám

10 Nem indikált a fibrin genyedő folyamatoknál. Tehát a szervezet a betegségcsirák elleni védelemben felhasználja a vér fibrinjét. Mindenütt, a hol az edény intimája vagy a savós burkok endothelje elváltozott, a fibrin javítja ki a szövetlaesiókat. Kórboncztanilag a fibrin hyperaemiát okoz, a szövetek savós át­­ivódásával, fokozza a fehérvérsejtkivándorlást, újdonképzett kötőszövetet produkál. Mint mondja: „Das Fibrin übt also einen leukotaktischen, hyperämisierenden und insbesondere fibroblastischen Reiz aus, ohne Eiterung, Entzündung, Granulations- und Bindegewebsbildung an“. Bergei, hogy kimutassa a fibrin bactericid hatását, üvegben fibrin­­emulsiót hozott össze staphylococcusokkal és a keveréket szobahőmér­­séken hagyta; ebből aztán részben táptalajokba oltott, részben állatokba és azt tapasztalta, hogy ha a staphylococcusok egy ideig érintkeztek a fibrinemulsióval, akkor a staphylococcusok száma és virulentiája csökkent. Kísérleteinél tengeri malaczot és nyulakat használt, az injectiókat bőr alá és intraperitonealisan adta 01, 0’2, 03 és 0'5 gr.-ot 1—2 cm. physiologikus konyhasós vízben feloldva. Kísérleteinél nem volt tekintettel az asepsisre, csak az első kísér­leteknél dolgozott tisztán controllképpen, hogy bizonyos legyen a felől, hogy a leukotactikus hatás a fibrinnek tulajdonítandó-e vagy valamely infectiókeltő anyagnak. Az állatok jól tűrték a befecskendést, toxikus jelenségek nem mutatkoztak. Genyedés sohasem történt, még akkor sem, ha nem dolgozott tisztán, Bőraláfecskendésnél egy nap múlva a bőr oedemás és hyper­­aemiás lett. Hasiirbe fecskendőskor a fibrinczafatok lassanként eltűntek a has­üregből, összenövés vagy genyedés nem lépett fel, a serosa csillogó maradt. Ha kevés fibrint fecskendezett bőr alá, gyorsabb volt a kötő­szövetképződés, ha sokat, lassúbb, a meddig az egész fibrint helyette­sítette a sárjszövet. Szerinte helybeli vérzéseknél a fibrin gyorsítja a vérmegalvadást a benne foglalt ferment hatása alatt. Gyomor-, bél- és méhvérzéseknél azonban nem kísérelte meg a használatát. Lupusnál igen. Bergel poralakú serummal is végzett kísérleteket, genyedéses folya­matoknál ezt használja. A fibrinadagolást genyedéses folyamatoknál ellen­­javaltnak nyilvánítja, de ott, hol a genyedés gyógyítása mellett kívánatos volna a szövetszaporulat elérése, alkalmazza a serum és fibrin keverékét 4: 1-hez. Vizsgálatokat végzett még csonttöréseknél, szövetek transplanta­­tiójánál, carcinománál, de ez utóbbiról még nem számolt be. Leukaemiáról a következőket mondja: lymphocyta és myelocyta megkevesbedett fibrinhasználatra; polynuclearis leukocyta és vörös vér­sejt és ennek haemoglobintartalma megszaporodott. Mivel egészen mások a feltételek, a helyzet, a szövetek magatar­tása, vérellátása stb. a szemnél, azért a bőr sebkezelésénél tett tapasz­talatokat egyenesen a szemre átvinni nem lehet. Itt kísérletekkel kell meggyőződést szerezni arról, hogy a fibrin annyira ártalmatlan-e, hogy az érzékeny szarut nem bántja, hogy be­

Next

/
Oldalképek
Tartalom