Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-04-02 / 1. szám
11 jutva a csarnokba, nem vált ki nem kívánt elváltozásokat; hogyan viselkedik az üvegtestben, milyen a hatása a retinára stb. És miután minderről meggyőződést szereztünk, jöhet kérdésbe a használat indicatióinak felállítása. A szemészetben tudtommal eddig senki sem vizsgálta hatását és alkalmazási módját. A sebészetben is fontos a seb gyors és erős összeforradása, de ez még fontosabb a szemészetben, a hol nem mindig használhatunk varratokat, a hol a sebrepedésekre több az alkalom, a hol a sebrepedések következményei komolyabb természetűek, a hol az asepsist a legerősebb törekvéssel sem érhetjük úgy el, mint a bőr műtétéinél. Ezért egyik jelentős szerepe a fibrinnek oly bulbusműtéteknél volna, a hol varratot nem szoktunk alkalmazni és substitolt hintve a sebzés helyére, az összetapadást esetleg gyorsítjuk, fokozzuk talán a granulatioképződést. Továbbá a fibrin fedi a sebet, mint aséptikus kötés és a fibrin kifejti bactericid hatását a nem ideálisán tiszta conjunctiva-zsákban. És talán elérhető az, hogy a gyorsabb hegedés miatt a sebrepedés ritkább lesz. Van azonban még sokféle szemsérülés és más műtétek, a hol a fibrin sok hasznot tehet. E kérdés tisztázása érdekében élő állatoknál, nyulaknál utánoztuk az embernél előforduló szemműtéteket és megkíséreltük a fibrin gyógyhatását. A kísérletek úgy történtek, hogy a nyúl mindkét szemén egyazon műtétet egyenlő feltételek mellett végeztük és az egyik szemet kezeltük fibrinnel, a másik szem controllképpen a természetes gyógymódra volt bízva. A controll-kisérlet mindig ugyanazon nyúlon történt, a melyiken a fibrin-kisérlet, hogy valamely, az individuális különbségben rejlő okot fel ne vehessünk, ha az eredmény különböző. A szemeken az elváltozásokat egyenlő időközökben figyeltük meg, a gyógyulás után a bulbusokat enucleáltuk és kórszövettani vizsgálatnak vetettem alá és kutattam, hogy a klinikai képnek milyen kórszövettani elváltozás felel meg. Minden egyes állatkísérlet leírása után következik a klinikai kép leírása és utána mindjárt a kórszövettani lelet és csak az összes leirása után a végső következtetések. A kísérletek a következők: 1. Fehér nyúl. Műtét 1910 junius 20.-án. Mindkét szaru közepén trepánnal 2 mm. széles és 1jt mm. mély korongot vágtunk ki, a jobb szem anyaghiánya így marad, a bal szem anyaghiányára substitolport szórtunk. A szemhéjakat összevarrtuk. 1910 junius 22.-én: Szemhéjvarratokat eltávolítottuk. Jobb szemen a sebszél beszűrődött, a seb lepedőkkel fedett. Csarnok nincs. Bal szemen a seb teljesen tiszta; csarnok rendes. Bal szarura újból fibrint szórunk. 1910 junius 23.-án: Jobb szemen a seb tisztul, csarnok van. Bal szemen a seb tiszta, újra fibrint szórunk reá. 1910 junius 25.-én : Status idem. Fibrin a bal szem sebére.
