Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)
1910-05-08 / 1. szám
12 Az összeállítás adatai szerint az extr. lin. simplexnél úgy a gyógyulási szak komplikálódása, mint az elért eredmény a tíz évvel ezelőtt kimutatott eredményhez képest nagy mértékben javult. Az elért kedvező eredmény oka egyrészt a bő tapasztalatokon nyugvó műtéti technika haladása, másrészt azon gondos asepsis, melyet úgy az operálandó terület, mint az eszköz és kötszer részéről alkalmazunk. Újabban az extractio linearis simplexet sphyncterectomiával kombináljuk. A műtét technikája részben megegyezik az ext. lin. simpl.-ével, tőle abban tér el, hogy sebkészítés után, ha a pupilla erősen megszűkül, Liebreich-csípövel behatolunk, megragadva az irist, abból kis darabkát Louis-ollóval lecsap. Ezen kis módosítás a következő előnyöket nyújtja: nagyobbodik a műtét területe, hályogkitolásakor nincs útban, illetve nem sérül az iris, nem képződhet prolapsus iridis s végül a kozmetikai szempont: a pupilla fényreactióját úgyszólván teljesen megtartva, csak kissé nyúlik el a függélyesben. A kimutatott eredmény alapján azon körülmény miatt, hogy az asepsis haladásával a gyógyulási szak infectiomentes lefolyása bizonyos mértékig biztosított, jól megválasztott esetekben, hol az esetleg bekövetkezhető complicatiók részben kizárhatók, az extractio linearis simplex jogosult. Újabb adatok a látószervnek methylalkohol okozta elváltozásairól. Irta: Guth Antal, szemklinikái gyakornok. A Szemészet múlt évi 3. szamában bátor voltam a budapesti egyetemi I. sz. szemklinikán észlelt methylalkoholmérgezési esetekről beszámolni. Hogy most ugyanerről a tárgyról ismételten merészkedem megemlékezni, annak oka az, hogy daczára a foganatosított erélyes rendszabályoknak, azóta is fordultak elő úgy a fővárosban, mint a vidéken újabb mérgezések, másrészt pedig alkalmunk volt nehány beteget első közleményünk óta többször megvizsgálni és a betegség lefolyását hosszabb időn keresztül figyelemmel kisérni és ezen alkalomból több olyan nemű tapasztalatra sikerült szert tennünk, melyek, szerény véleményünk szerint, alkalmasak arra, hogy a szakemberek figyelme feléjük irányuljon. A három újonnan jelentkezett beteg közül kettőnél semmiféle nehézségbe nem ütközött a diagnosis felállítása, mert úgy a kórelőzményi adatok, mint a megejtett vizsgálat minden más betegséget kizártak és kétségtelenné tették, hogy methylalkoholmérgezéssel van dolgunk. A harmadiknál, illetőleg jelentkezésük sorrendjében a másodiknál, a heveny megbetegedés egy régebben fennálló paralysis progressiva complicatioja képében támadt, úgy hogy eleinte nehézségbe ütközött annak megállapítása, hogy az egyes tünetek mely betegség rovására Írandók. Tekintettel arra, hogy a megvakulás hirtelen, általános rosszulléttől és 8 óráig tartó eszméletlenségtől megelőzve állott be, még pedig rövid idővel azután, hogy a beteg kb. 50 cm3 rumot ivott, továbbá az egyenlő, kerek, maximálisan tág, fényre nem reagáló pupillák, a szemfenéki lelet negativ volta, valamint az a körülmény, hogy kétnapi teljes vakság után a látás kezdett, habár kis mértékben, visszatérni, mely alkalommal absolut, negatív paracentrális scotoma volt kimutatható, mindez a legnagyobb valószínűség szerint felállíthatóvá tette a methylalkohol okozta neuritis retrobulbaris acuta diagnosisát. Helyesebb volna intoxicatio retináéról beszélni, mert tulajdonképpen a retina megbetegedése a primaer elváltozás és a többi tünet csak ennek következménye.
