Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)
1910-05-08 / 1. szám
121 es andere Autoren wollen, jedoch nur in denjenigen Fällen, in welchen man in der Nasenhöhle den Boden der Siebbeinhöhle, manchmal auch als sichtbare Vorwölbung, ganz genau vor sich sieht. Ist das nicht der Fall, so ist die äussere Operation auszuführen. Man muss dabei immer auf grosse Defekte in den Knochenwänden gefasst sein und halte ich es für unzulässlich in diesen Fällen die Schleimhaut wie einen Cystensack zu entfernen. Man könnte dabei, namentlich an der Dura mater, argen Schaden anstiften. Es ist vielmehr das grösste Gewicht darauf zu legen, nach der Nasenhöhle zu einen breiten Zugang zu schaffen, wodurch eine weitere Schleimansammlung unmöglich gemacht wird. és Közli: Zvarinyi Andor dr., ez idő szerint a budapesti egyetemi I. sz. szemklinikára vezényelt cs. és kir. ezredorvos. A budapesti királyi magyar tudomány-egyetemi I. számú szemészeti klinikára való vezényéltetésem ideje alatt bő alkalmam volt astigmatisinus vizsgálására és annak bővebb tanulmányozására. A hadseregben is a fegyveres szolgálatra alkalmatlanoknak minősítettek között sokan vannak olyanok, kiknek látóélességük astigmatismus miatt tetemesen csökkent. Ez okból is fontos, hogy az astigmatismus felismerésével tisztában legyünk. Erre pedig csak akkor vagyunk képesek, ha oly módszer áll rendelkezésünkre, melyet könnyen elsajátíthatunk és a mely e mellett biztos adatot nyújt az astigmatismus felismerése szempontjából. Vizsgálataim alkalmával következő, a gyakorló orvosra nézve is fontos kérdéseket tűztem ki feladatomul: 1. hogy a jelenleg alkalmazásban levő vizsgálati módszerek közül mélyek azok, melyekkel az astigmatismus legbiztosabban, legkönnyebben és leggyorsabban megállapítandó és 2. mely vizsgálati eljárás a legmegbízhatóbb, vagyis mely módszer az, mélynek eredménye a szükséges javító üveget leginkább megközelíti. Ebből már az is következik, hogy észlelésem tárgyát csupán a szabályos astigmatismus képezte, mert a szabálytalan astigmatismus vagy egyáltalában nem, vagy csak az esetek kis részében javítható. I. A 1. vizsgált 100 eset a következőképpen oszlik meg: Astigmatismus myopicus simplex ... ... ... . _ ... 6 eset. 2. V „ compositus . ___... 20 » 3. n hypermetropicus simplex _____... 8 4. » „ compositus.__... 25 n 5. V mixtus .... __ _ . 16 6. inversus... ... __ .. . ... 6 7. Anisometropia. 19 » Az egyes esetek megvizsgálásánál a leggyakrabban használt subjectiv és objectiv vizsgálati módszereket alkalmaztam, ezeket is értékük és megbízhatóságuk tekintetében egymással összehasonlítottam, különös figyelmet astigmatismus gyakorlati meghatározása javítása összehasonlító vizsgálatok alapján.
