Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)
1910-07-03 / 2. szám
Melléklet az „ORVOSI HETILAP" 27. számához SZEMÉSZET Megindította : Folytatta : HIRSCHLER IGNÁCZ 1864-ben. SCHULEK VILMOS 1881—1904. Szerkeszti: GRÓSZ EMIL 47. évfolyam. 2. szám. I9I0. julius 3. Magyarország- szemorvosai egyesületének VI. közgyűlése. Közli: lilashovics László ár., egyetemi magántanár, egyesületi titkár. AJ Tudományos gyűlés. Első ülés 1910. évi május hó 14.-én. Elnök: Hoor Károly. 1. A sympathies szemgyiiladásról. (Schulek Yilmos-előadás.) (írósz Emil: Mint első „Schulek Vilmös“-előadó kötelességének tartja, hogy röviden reá mutasson arra a munkára, melyet Schulek Vilmos mint egyetemi tanár végzett és ismertesse a szellemi örökséget, melynek ápolása a szemorvosok egyesületének feladata. Schulek már kolozsvári működése alatt erősen hangsúlyozta, hogy Arit elveit vallja: primum humanitás volt az ő jelszava is. Budapesten első feladatának ismerte, hogy a tanításra elegendő betegforgalmat teremtsen, azután alkalmas hajlékot szerzett, könyvtárt alapított, munkatársakat gyűjtött, a Szemészet folyóiratban gazdag irodalmi munkásságot élesztett s végül megalapította az , Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde “-t, melynek az a hivatása, hogy a magyar tudományos szemorvosi irodalmat a külföld itélőszéke elé vigye. További feladatul egy második szemészeti tanszéket, a budapesti és kolozsvári egyetem számára új szemklinikákat, harmadik egyetem alapítását tűzte ki. Politikát is űzött s az volt a törekvése, hogy Budapestet a Balkán-államok tudományos központjává tegye. Örökségéből már is sok megvalósult: a második szemészeti tanszék a budapesti egyetemen, a három új szemklinika (2 budapesti, 1 kolozsvári), szemkórházak és szemészeti osztályok a vidéki kórházakban. Ezután előadó áttér tulajdonképpeni tárgyára. A sympathiás szemgynladásról már egy Ízben tartott előadást a budapesti kir. orvosegyletben. Akkor kritika tárgyává tette azon módszereket, melyek a sympathiás szemgyuladás pathogenesisének felderítésére rendelkezésre állanak, vázolta ismereteink akkori állását. 1903 óta e probléma állandóan foglalkoztatta. Ismerteti az utolsó évek alatt megjelent fontosabb dolgozatok eredményeit, ezek között első sorban
