Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)

1908-02-16 / 1. szám

84 A veleszilletett szemhéj1-colobomáról. Irta : Eisenstein Jakab dr., közkórházi t. főorvos Szegeden.1 A veleszületett szemhéj-coloboma a ritkább szemészeti bántalmak közé tartozik. Hippel összeállítása szerint1 2 * eddig 80—90 eset lett ismertetve az irodalomban. Könnyen ki lehet számítani, hogy nem is minden szemorvosra esik egy-egy ilyen eset, feltéve, hogy — a mi valószínű — minden szemorvos elég érdekesnek tartja az ilyen ritkaságot közlésre és arra. ho :y a saját esetéből levont következtetések alapján ezen rejtélyes szembaj keletkezésére vonatkozó hypothesiseket és elméleteket kritika tárgyává tegye. Jellemző e tekintetben, hogy Fuelis bécsi tanár saját elég rudimentaer esetét érdemesnek tartja tan­könyvének legújabb kiadásában illustrálva közölni. Ha tehát én is ez év folyamán észlelt esetemet hasonló szempontból közlés tárgyává tenném, ez már magában eléggé indokolt volna; van azonban esetemnek egy olyan a bántalom aetiologiájára vonatkozó érdekes részlete, melynél fogva annak közlését fokozott mértékben indokoltnak tartom. Sz. I. (i éves helybeli illetőségű fiú f. évi február hó 14.-én hozatott a városi közkórház szemészeti osztályára anyja által, ki a tiú szembajára nézve a következőket adta elő: a gyermek születése után mindjárt észrevették, hogy annak jobb szemehéján valami hiba van, de miután a szemgolyó egészen rendes volt és a fiú vele épen oly jól látott, mint a teljesen ép bal szemmel, nem tartotta szükségesnek orvosnak megmutatni. Fél év előtt a fiú vörös himlőben (kanyaró) megbetegedett, melynek folyamán a jobb szem gyuladásos lett és sok geny ürült ki belőle. A betegség lezajlása után a jobb szemfény belső felén egy fehér folt maradt vissza, mely hónapok folyamán lassanként kiemelkedett és miután a íhí látása is mindinkább rosszabbodott, most már kénytelen orvosi segélyt igénybe venni. Az egészséges arczszíníí, korához képest testileg és szellemileg elég jól fejlett, szabályos fejalkattal biró gyermek jobb szeme felső héjának belső felén egv háromszögalakú, alul egy cm. széles, felső csúcsában elkerekített, a szemhéj összes rétegeit átható folytonossághiány tátong, melytől befelé a szemhéjnak talán egy ötödrésze húzódik meg a belső szemzug közelében, míg attól kifelé a szemhéj 4/5 része húzódik a külső szemzug felé. A coloboma szélei ajkpir­­szeríí szegélylyel vannak ellátva, rajtuk pillaszőrnek semmi nyoma. A kisebb belső szemhéjrész intermarginális széle kissé meg van vastagodva, rajta sem könypont, sem pillaször nem található, viszont a külső nagyobb szemhéjrész, intermarginális széle normális szélességű, előtte oly sűrűn vannak elhelyezve a rendes pillaszőrök, mind ha az egész szemhéjra való szőrszálak ezen részre volnának összezsúfolva. A felső szemhéj kifordítása után látni, hogy az átmeneti redő a coloboma csúcsának helyén meg van rövidülve, a minek következtében ilyen helyzetben egy-egy kötőhártyarcdö húzódik innen mindkét felől a bulbáris kötőhártyához. 1 Felolvastatott a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésén Po­zsonyban. 2 Hippel: Die Missbildungen und angeborenen Fehler des Auges, in Graefe-Saemisch : Handbuch der ges. Augenheilkunde, II. A nil. .Lief. 18—19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom