Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
194 órakor kezdődtek és oly rohamosan fejlődtek, hogy délután 4 órakor a kórkép már teljes volt. A kétoldali exophthalmus, a szemhéjak duzzanata, a szemteke kötőhártyájának chemosisa, a nagyfokú oedema retinae et papillae a diagnosist kétségtelenné tették, mindezen nagyfokú pangási tünetek a reczehártyában arra mutattak, hogy a thrombosis a vena ophthalmicákba is átterjedt. Érdekes, hogy az egész 8 nap alatt láza nem volt, pulsusa, szive állandóan normális és máshol thrombosis nem fejlődött. A betegség az abortussal kétségtelenül összefüggött, bár magasabb fokú láz nem volt, de a láznélkiilí septicaemiás folyamatok a legrosszabb indulatúak közé tartoznak és ilyen állapotot kell feltételeznünk, ha meg akarjuk magyarázni, mert a szívműködés csak utolsó nap lett kissé szabálytalan. A kórkép tehát a pyaemikus, nem pedig a marantikus csoporthoz tartozik. Érdekes, hogy a genyes metastatikus ophthalmia is a puerperiumban sokkal gyakrabban lép fel. mint az úgynevezett sebészeti pyaemiák eseteiben, mely körülményt a betegséget gyakran kísérő endocarditis septicával hozzák összefüggésbe. Az endocarditisnél képződő streptococcusokból álló apró törmelékek könnyen tömöszelik el a reczehártva legfinomabb capilláris edényeit. Knies, Schmidt-Rimpler, Groenouw, Axenfeld, Silex, Cohn, Berger gyűjtőmunkáiban, melyek a szem betegségeinek összefüggését az uterussal tárgyalják, sehol sem találtam abortus kapcsán fellépő hasonló kórképet fölemlítve, csak Ehrendorf er közli egy 22 éves primipara esetét a Wiener med. Presse 1892,-i évfolyamában, ki a—10. napon — betegágyból felkelvén, összeesett, 17 órával későbben meghalt. A szemek semmi elváltozást nem mutattak. A bonczolásnál kiderült, hogy a sinus falciformis. sinus transversus és a bal jugularis véralvadék által be volt dugaszolva. 2. Második esetem, melyet szintén a privátpraxisban észleltem, egy 26 éves nőre vonatkozik. A thrombosis kifejlődése nem lépett oly rohamosan fel. hanem megelőzték a rostasejtek üregeiben fellépő genyedés tünetei. A nő háziorvosát a baloldali pofacsont környékén fellépő duzzanat és a fogakra kiterjedő fájdalom miatt veszi igénybe. Fogorvost consultál, ki nem talál ugyan cariosus fogat, de egy felső gyanús, érintésre fájdalmas molarisfogat kihúz. A fog ép volt. A foghúzás után a nő lázas lesz, a daganat felhúzódik a belső szemzug felé, átterjed a felső szemhéjra. Az orvosok orrvizsgálat megejtését tartják szükségesnek, mely alkalommal kitűnik, hogy a rostacsontokban genyedés van és kis cariosus rostacsontdarabokat is eltávolítanak. De a duzzanat folyton nő, átterjed a szemhéj mélyebb rétegeire is, a duzzanat pastosus lesz, chemosis, exophthalmus fejlődik és a beteg szemét egy irányban sem tudja mozgatni; a beteg láza folyton emelkedik, közel jár a 40 °-hoz. Az itt leirt kórkép kifejlődése 8 napot vett igénybe és ez alkalommal vették a kartársak szemorvosi tanácsomat először igénybe. A szemhéjak duzzanata, a chemosis, exophthalmus, a szemfenéken található óriási pangás, oedema, a beteg apathikus állapota kétségtelenné tette a sinus cavernosus thrombosisának diagnosisát, bár hiányzott a kétoldaliság, mert első reggeli látogatásomkor a jobb szem alig volt duzzadt, de pár óra múlva az is kezdett duzzadni. A szemhéjaknak a belső szemzug körüli duzzanata bizonyos homályos fluctuatiót árult el és ezért, valamint az egyoldaliság és a rostasejtek genyedése miatt sebészi beavatkozást tartottunk szükségesnek, mert hátha a sinus frontális és ethmoidalis feltárása által a genynek szabad lefolyást biztosíthatnánk. A sinus frontalis és ethmoidális üregek kívülről való feltárása már délután 4 órakor megtörtént, de sehol genyet nem találtak és a nő reggel 6 órakor súlyos meningitikus tünetek között meghalt.
