Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
193 ilyenkor a betegség általános tünetekkel nem jár. — Uhtlioff' a német természettudósok és orvosoknak 1907-ben Drezdában tartott gyűlésében az ideg- és elmegyógyászokkal tartott együttes ülésében először tartott systematikus referátumot „az agyi sinusthrombosisoknál előforduló szemtünetekről“. A sinusthrombosisokat 3 csoportba osztotta be, ú. m. elsődleges marantikus, septikus és otogen eredetűekre. E három csoport különbözőkép viselkedik a szemtüneteket illetőleg, a mit — magától értetődik — a thrombotikus folyamatok helyzetéből és boncztani viszonyaiból kell megmagyarázni. Uhtlioff szerint az elsődleges marantikus sinusthrombosis a páratlan sinusokban lép fel és ezért a látási zavarok és szemfenéki elváltozások ritkák, de gyakoriabbak a szem mozgási zavarai. A septikus phlebitikus sinusthrombosisnál szemtünetek már gyakrabban lépnek fel, exophthalmus az esetek 72%-ában a vena ophthalmicák phlebitise alapján fejlődik. De leggyakoribb az otitikus thrombosis, mely legelőször a sinus transversus és sigmoideusban lép fel. Közleményem keretébe a sinus cavernosusban fellépő thrombosisokat vettem fel, melyek legtöbbször septikus alapon fejlődnek. Rövid pár hó alatt két esetet észleltem, mindkettő halállal végződött, a szemen és szemhéjakon jelentkező tüneteket az esetek leírása alkalmával fogom részletezni, melyele oly kifejezők, hogy első pillanatra biztosítják a helyes diagnosist és a legszomorubb prognosist. 1. 22 éves nőhöz este 8 órakor sürgősen consiliumba hívtak, nézném meg szemeit és vizsgálnám meg szemfenekét. A nő 10 hó óta van férjnél, 8 nap előtt influenza következtében a 6. hónapban abortált. Az abortus simán folyt le, a csekély utóvérzést Credé-féle fogásokkal csillapították, a hőmérsék az egész idő alatt — 8 nap alatt — egyszer emelkedett 37'6 °-ra. A beteg napok óta álmatlanságban szenved, derékfájásról, utolsóelőtti nap rossz látásról panaszkodik; a consiliumba hivott idegorvos azonban objectiv elváltozást az idegrendszerben, a szemeken nem talált. A beteg éber állapotban fogadott; sensoriuma szabad volt, minden kérdésemre korrektül válaszolt, de arczkifejezése elárulta nehéz betegségét. A szemhéjak mindkét oldalon erősen duzzadtak, a jobboldali felső szemhéj livid és teljesen betakarja a szemtekét. Érintésre kitűnt, hogy ezen duzzanat nemcsak a bőrre, hanem a böralatti kötőszövet legmélyebb rétegeire is átterjed, az oedema teljesen pastosus, mondhatnám kemény volt. A duzzanat kissé az arczfélre, a környékre és a fül mögötti tájékra is kiterjedt. Mindkét oldalon nagyfokú chemosis, a jobb oldalon a duzzadt bulbaris kötöhártya a corneát majdnem teljesen befödi. A szemtekék rendkívüli módon kidüllednek, nagyfokú exophthalmus van jelen. A szemek nagyon kis mértékben mozognak be- és kifelé. A pupillák tágak, renyhén reagálnak. A szemfenéki vizsgálatot — fekvő helyzetben - rendkívül nehezen lehetett megejteni, mely alkalommal kitűnt, hogy a retina nagy fokban oedemás, a papillák annyira duzzadtak, hogy a széleit alig lehet látni, csak az edények eredetét sejteni. A beteg tárgylátással birt, mindenkit felismert, de a pontos vizsgálat kivihetetlen volt. Világos tehát, hogy ezen esetben nagyfokii pangással volt dolgunk, melynek következtében a visszeres vér elvezetése nemcsak a szemhéjakból, hanem a szemtekékből mindkét oldalon symmetrikusan akadályozva van, azaz teljesen megszüntetve. Ily nagyfokú pangás csak akkor következik be, ha a sinus cavernosus thromhosisa lép fel. A diagnosist tehát említett betegségre tettem, mit a consiliumba hivott kartársak is elfogadtak. A beteg — 6 órával későbben, éjjel 2 órakor — a légzőcentrum liüdése következtében meghalt. A sinus cavernosus thrombosisának objectiv látható tünetei reggel 8 13
