Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
155 interstitiális diagnosist vagy már használják, vagy pedig a szarúhártyai gyulladások tárgyalásánál más elnevezés alatt ugyan, de félreinagyarázhatlan módon ezzel a kórképpel foglalkoznak. Tisztázni óhajtom itt azt a kérdést is, hogy a keratitis interstitiális scrophulosa (Arit), vagy a scrofolous corneitis (Mackenzie) a régebbi diagnosis, mert vagy Mackenzie irta le elsőnek, akkor helytelen a hivatkozás 1856-ra, vagy helyes ez a hivatkozás, akkor meg nem Mackenzie-t illeti meg az elsőség, mert Arit könyve 1851-ben, tehát 5 évvel előbb jelent meg. A helytelen citatum az „185(1“, mert Mackenzie: „Practical treatise on the diseases of the eye“ először Londonban jelent meg 1830-ban, majd németül Weimarban 1832-ben és Arit az ő 1851-ben megjelent könyvében egyenesen hangoztatja, hogy saját pontos és sokszoros megfigyelésein alapuló leírása a bajról, lényegében megegyezik úgy Mackenzie leírásával, valamint Flarer-nek (Zarda: De keratitide scrofulosa. Ticini regii 1824) erről a betegségről irt első közléséről, nemkülönben Chelius (Handbuch der Augenheilkunde. Heidelberg 1843) és Rosas (Handbuch der theoretischen und practischen Augenheilkunde. Wien 1830) leírásával. A keratitis parenchymatosa elnevezést először Schindler használta (Ammon's Monatsschrift 1838. II. Band. S. 512), de ez alá a kifejezés alá a genyes szarúhártyai gyuladásokat is sorolta. Miután Virchow csak későbben tette közzé a parenchymás keratitisre vonatkozó kórszövettani vizsgálatait, melyekben a megbetegedést, mint a parenchymás gyuladásoknak typusát állítja oda. Schindler diagnosisa nem volt kórboncztani diagnosis, hanem a cornea saját szövetének identifikálásából a parenchymával eredt. Hasner 1847-ben keratitis parenchymatosa czímin szintén a genyes szarúhártyai gyuladásokat is tárgyalja és megemlíti, hogy a baj csak ritkán lép fel spontan, úgy, hogy a dispositiora vonatkozó statistikai kutatásokra nem szabad nagy súlyt fektetni. Jiingken 1832-ben megjelent könyvében a keratitis rheumatica czímen leirt kórkép sok tekintetből hasonlít a szóban forgó keratitis kórképéhez, csak az nem talál, hogy a baj nagy hajlammal bir a genyedésre. Weller 1828-ban és Ruete 1845-ben csak annyit említ, hogy az ophthalmia syphilitico skrophulosa a szarúhártyát is megtámadhatja. Beck 1823-ban arra utal, hogy a szarúhártya gyuladása a cornea közepi rétegeiből is kiindulhat és hogy az egész cornea ilyenkor átlátszatlan lesz és vérerek mutatkoznak a cornea saját szövetében. Fischer (1846) keratitis rheumaticája és keratitis skrophulosája igen sok tekintetből emlékeztet a szóban forgó bajra. Feltűnő, hogy Meijr 1852-ben megjelent és Wienben elég elterjedten használt compendiuma a keratitis parenchyinatosáról szólva tompa sérüléseket említ első sorban aetiologiai oknak és azt, hogy heves esetekben abscessusképződésre kerül a sor, de egy szóval sem emlékszik meg az Arit-tói keratitis scrofulosa czimén leirt bajról. Ugyanebbe a hibába esik Schauenburg (1874), ki a keratitis parenchymatosát és profundát a keratitis rheumaticával azonosítja és azt állítja, hogy a kimenetel genyes beszűrődés, vagy fekélyesedés. Hersing 1878-ban már minden tekintetből kifogástalanul tárgyalja a keratitis parenchymatosát. Panas szerint a keratitis interstitialist Sichel 1837-ben, Desmarres 1847-ben kératite vasculaire interstitielle ponctuée, illetőleg kératite interstitielle diffuse elnevezés alatt tárgyalta. Desmarres tankönyvének német fordításában a szóban forgó baj keratitis vasculosa profunda czímen szerepel. Panas Mackenzie scrofoulos keratitisének leírását 1856-ra teszi, Arit keratitis skrofulosáját nem is említi. Hutchinson 1857-ben írja le találóan a bajt és azt lues hereditariával hozza összefüggésbe, de azért Graefe még egy évvel később a berlini szemésztársaságban tartott előadásában azt állítja, hogy a lues a corneát nem bántja.
