Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
136 A fogabnormitásokról és a hallószerv betegségéről rendelkezésre álló adatok száma aránylag csekély arra, hogy azokból általános értékű és megdönthetien következtetéseket vonhatnánk le, annak daczára azonban mi mindazokat a keratitises betegeinket, kiknek HuIchinso«.-fogai vannak és nagyot hallanak, vagy süketek, a veleszületett luesesek csoportjába soroljuk és soroltuk, teljes határozottsággal akkor, ha az anamnesis is még némi támpontot nyújt. További változások, melyekre ügyeljünk, az Ízületek megbetegedései. Ezeket Mackenzie is, Hutchinson is említi a scrofolouse corneitis, illetőleg a keratitis specifica tárgyalása rendén, tüzetesebben Förster foglalkozik velük, ki a keratitis interstitialist causális összefüggésben állónak mondja a gyulladásos izületi bántalmakkal és a chronikus esonthártyagyuladásokkal. Az előbbiekre vonatkozólag nem tartja valószínűtlennek, hogy ugyanarról a körfolyamatról van szó az izületi porczokban, mint a szarúhártyában. Az izületi bántalom hol megelőzi a kncatitist, hol követi. A szálagos izületi részék hosszabb” ideig tartónagyo b bínérvű gyulladását sohasem látta, épen olyan kevéssé tumor albust. A jodkalium mindig feltűnően jó és gyors hatásúnak bizonyult, mert használatánál az izületi baj 4—6 hét alatt meggyógyul. Ezért, de még azért is, mert több esetben egyúttal a lágyszájpad fekélyeit és roncsolását látta, ezeket az ízület- és csontbántalmakat lues hereditariától feltételezettnek gondolja. Bosse a keratitis parenchymatosa 46 esetében, melyet lues hereditaria okozott, 17-szer, tehát 37 %-ban talált izületi bántalmat. A térdizület 1 4-szer, a könyökizület 3-szor volt beteg, de 2-szer a tércjizülettel együtt^ kétszer a váll- és 1-szer a lábizület betegedett meg. Az izületi bántalom 10-szer kétoldali volt; 3-szor egyoldali ugyancsak egyoldali keratitis mellett; kétszer a szem- és az izületi bántalom ugyanegy oldalú volt. Hat esetben az izületi baj megelőzte a keratitist; leghamarabb 1 hónap, legkésőbb 3 évre reá lépett fel a keratitis, 4 esetben az izületi baj még fennállott, mikor a szarúhártyai gyulladás kezdődött; 1-szer a keratitis épen tetőpontján volt. mikor az arthritis jelentke-, zett; 5-ször hónapokkal — legkésőbben 12 évvel később mutatkozott; ebben az esetben ugyanakkor a keratitis is recidivált. Az izületi bántalom egy része egyszerű athralgiának bizonyult; ez néhány nap, vagy 1—2 hét alatt jodkali mellett, teljesen meggyógyuilt; a salicylsavas nátriumot rendszerint eredmény nélkül alkalmazta. Az izületi bántalmak egy másik csoportja a savós izzadmány az Ízületben; ez már ritkább; genyes térdizületi gyulladás meg még ritkább. Haltenhoff gyakran látott arthritist keratitis interstitialis mellett; Puech néhány lues hereditariás keratitis esetet közöl térdizületi exsudatioval; Sidler- Huguenin 125 lues hereditariában szenvedőnél 8-szor talált izületi izzadmány’t; Santucci esetében a keratitis parenchymatosa az izületi gyulladáshoz csatlakozott, Hippel 77 parenchymás keratitisnél lueses alapon 43-szor, tehát 56 °/o-ban konstatálta az izületi bajt. Túlnyomó többségben kétoldali térdizületi izzadmány volt, mely rendszerint megelőzte a keratitis parenchymatosát. Hippel felhívja azonban a figyelmet arra, hogy nincsen kizárva annak a lehetősége, hogy a parenchymás keratitisnél talált izületi gyuladás esetleg tuberculosisos eredetű és hivatkozik Arit-ra, ki ilyen izületi gyuladást 10, nem syphilitikusnál látott, továbbá Bürstenbinder esetére és Lavergne-re, ki a keratitis parenchymatosa 50 esetében csak 6-nál nem találta a lues legcsekélyebb jelét és a 6 beteg közül az egyiknek térdizületi gyuladása lett. Desvaux parenchymás keratitisben szenvedő két gyermekbetegénél a luesnek legcsekélyebb nyoma sem látszott, de tuberculosisos természetű térdizületi gyulladás állott fenn.
