Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-06-23 / 2. szám
79 meglepő gyógyulás oka valósziuüleg abban rejlik, hogy az utolsó szondázás alkalmával sikerül a csatorna végéről az akadályt eltávolítani, a communicatiót megnyitni. A massage-zsal több esetben kísérleteztem; még a szondázás közben is massáltattam naponta többször az intelligens szülők által, de eredményt csak a szondától láttam, de csak akkor, ha elég mélyen bevezettem, A mi a kezelés technikáját illeti, én mindig az alsó csövecskét hasítottam fel, a gyermeket fekvő helyzetben szondáztam; óvatosság szükséges, de kellemetlenséget soha nem láttam. Fecskendezni nem mernék, mert a nyugtalan gyermek fejét annyira rögzíteni nem lehet, a beakasztott fecskendőül könnyen sérülést okozhat és a befecskendezett folyadék a fekvő vagy akár álló helyzetben lévő gyermeknél rossz útra téved és kellemetlen fuladási rohamokat válthat ki. De nem is várok jó eredményt a fecskendéstöl, sokkal biztosabb a szonda az orvos kezében, a szonda inkább el tudja hárítani az akadályt, mint a vízsugár. Narcosis sem a Weber-mütéthez, sem a szondázáshoz nem szükséges. Meg akarom még említeni, hogy a Peters által említett savós-genyes massát az orrból eltávolodni a gyógyulás végén — vagyis annak előtte egy esetben láttam. Diagnostikai szempontból nem tartom helyesnek, hogy Pechin és Bardoux a betegséget „«£ újszülöttek pseudoconjunctivitise“ névvel akarják illetni, mivel a betegség a kötőhártyával semminemű összefüggésben nincs és ezen elnevezés csak tévedésre adhat alkalmat. Tapasztalataimat a következő pontokban foglalhatom össze : 1. Az újszülöttek könytömlőgenyedése veleszületett. 2. A betegség fejlődési rendellenességen vagy visszafejlödési hibán alapszik. 3. A betegséget a gonococcus nem okozza, tehát az újszülöttek blennorrhoeájával egy categoriába nem tartozik, azzal összefüggésben nincs. 4. A gyógyítás két eszköze: a massage és a szonda. Előbbit meg lehet kísérelni, de ha pár nap alatt eredményhez nem vezet, úgy fel kell hasítani a könycsövecskét és vastagabb szondával kell megkezdeni az eljárást, magam mind a 11 esetben szondázással szüntettem meg a genyedést. 2. Scholtz Kornél: A vakság okai Magyarországon. T. E.! Azon szembeötlő különbségek, a melyek a különböző országokban lévő vakok számának az összes lakosság számához való arányai között vannak, ébren tartják minden közegészségügy iránt érdeklődő orvosnak azon törekvését, hogy a vakság okait kutassa a végből, hogy az orvosi és társadalmi faktorok közreműködésével ezen okok közül az ú. n. elháríthatok elhárítására felhasználtassék minden eszköz, a mely az illető ország kulturális fejlettségéhez képest ezen czélra rendelkezésünkre állhat. A midőn ezen munkámban a hazai már meglevő régebbi vagy más helyen készült vaksági statistikák mellé újabb adatokat igyekeztem gyűjteni, tettem ezt a végből, hogy az igen tisztelt egyesület figyelmét a vakság és vakok ügyére felhíva felvessem azon kérdést, vájjon Magyarország szemorvosainak egyesülete nem látná e helyén és idején valónak, hogy az elhárítható megvakulások meggátlására valamelyes actiót indítson meg. A vakokra vonatkozó statistikai anyag megszerzésének több módja van. Felhasználhatók :
