Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-06-23 / 2. szám
72 honnan utólag kell azokat eltávolítanunk. így ezen eljárásnak egyéb haszna, mint hogy a könytömlö könnyebben ismerhető fel, nem marad. Még kevésbé ajánlható Ahlström eljárása, ki olivaszerű véggel biró nyeles eszközt használ, hogy az olivát a könytömlöbe helyezve a nyél forgatásával segítse elő a könytömlöhöz való hozzáférést. Alig hihető, hogy ezen eszköz sokat lendítene az eljáráson, sőt a könytümlönek az olíva számára való megnyitása inkább hátrányos lehet. Kérdés még, hogy ajánlatos-e a könyorrvezeték kikaparása? Erre határozott igennel kell felelnünk, mert ideiglenes levezetést nyerünk a sebüregben meggyűlő vér és esetleges váladék számára s így a prima intentiót vele inkább biztosíthatjuk. A kikaparásra Axenfeld hajlottnyelü kanalat használ, ennél jobban ajánlhatom a Tcürettet, melylyel elöfelé és hátrafelé egyaránt kaparhatunk. Nagy gondot okozott mindenha a köny tömlőkiirtás alkalmával néha tetemes és mindenkor kellemetlen vérzés, mely annyira megnehezíti az operálást, hogy Arit egyenesen ezért nem ajánlotta annak végezését. Az átmetszésre kerülő erek ugyan nem nagyok, de a kis operálási területet a vér annyira ellepheti, hogy nehezen különböztethetjük meg az egyes képleteket. Az Eversbusch- és Müller-féle speculumok jók ugyan a sebszélek széttárásához, de a vérzést alig csökkentik. Ezért Axenfeld a Müller-speculumon kívül még egy másikat használ igen erős kampókkal, mely a felső és alsó sebvégben az ereket komprimálja. Ezen eszköz azonban durva szerkezetű, nagy helyet foglal el, s az erős feszítés könnyen a sebszélek bevágására vezet. A vértelenítés manap sokkal egyszerűbben érhető el a mellékvesekészítmények használatával, melynek 1: 1000 oldatából 3 cseppet vehetünk az érzéstelenítő folyadék 1 cm3-éhez. Ezzel az egész operálást lényegesen megkönnyítjük. Még szótanunk kell az érzéstelenítésről is. A mai kevésbé mérgező helyi érzéstelenítök mellett nincs már szükségünk a narcosisra. Eucain, alypin, de még inkább novocain 2°/o-os oldatából bátran adhatunk akár több fecskendővel is, s így helyes alkalmazás mellett teljes érzéstelenséget érhetünk el. Csak arra kell ügyelnünk, hogy necsak a bőr alá jusson a folyadék, hanem a ligamentum mögé is, honnan egy kis masszálással könnyen szétterül a könytömlö egész környékére. A könytömlö kiirtása közben a következő zavarok állhatnak elő : nagy vérzés, mely esetleg retrobulbarissá lehet s exophthalmust okozhat, továbbá a könycsont betörése, a kötöhártya megablakozása, a belső szemzug vagy annak közelében a bőr és szemhéjszélek bemetszése. Operálás után észlelték : a sebszélek szétválását és genyedését, abscessusképzödést (nem kürettezett esetekben, Strachnow), retrobulbaris abscessust (fascia tarso-orbitalis bemetszése után), mely látóidegsorvadásra vezetett, ectropiumot, fennmaradó fistulanyilást és szarúhártya-fekélyeket, melyek az operálás közben történt abrasio következményei lehetnek. Úgy az operálás közben, mint utána észlelt bajok gondos eljárás mellett csak elvétve fordulhatnak elő, úgy hogy az operálást veszélytelennek kell tartanunk. Még egy kérdésre kell kitérnünk, hogy marad-e vissza könyezés az exstirpatio sacci után ? E tekintetben az operálok egyhangúan úgy nyilatkoznak, hogy az esetek túlnyomó többségében csak erősebb ingerekre, mint hideg, szél stb. van könycsurgás, míg a szobában való tartózkodásnál a betegek az operálás utáni állapottal teljesen meg vannak elégedve. Ezért csak kevés operáló van, a ki, mint Holmes, szükségesnek tartaná a könytömlökiirtást a könymirigy szabályszerű kiirtásával összekötni. Erre csak
