Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-06-23 / 2. szám
156 Miután sclerális cystát még nem láttam, utána néztem az irodalomban, hogy gyakoriság szempontjából a tUlkhártya tömlője milyen helyet foglal el a szembetegségek között. Meglepetésemre a magyar szemészeti irodalomban, a mennyire ez rendelkezésemre áll, sclerális cystákról semmi legkisebb közlemény vagy adat nem fordul elő. Német szemészeti könyveimben és folyóirataimban sem találtam eleinte ilyes közleményt és már-már attól tartottam, hogy ilyen körülmények közt egy esetleges közleményem érthető skepsissei fog találkozni, mikor végre hosszas keresés után a Graefe-féle Archiv für Ophthalmologie 1904. évi 58. kötetében dr. Hans Laubernek, Fuchs bécsi egyetemi tanár assistensének, egy közleményét találtam: „Ueber Scleralcysten“ czímmel. Ennek bevezetésében Lauber a következőket mondja: „Sclerális cystákról csak kevés adat található a szemészeti irodalomban.“ Hasner röviden említést tesz a sclerában előforduló cystákról, de részleteket nem közöl Graefe-Saemisch kézikönyvények I. kiadásában Saemisch rámutat Hasnerre és Beckernek egy szóbelileg közölt esetére. Lawrence (a treatise on the diseases of the eye 1853) két sclerális cystáról tesz említést, melyek leírását közli. Itt következik azután Lauber saját két esetének részletes leírása. Miután feltehető, hogy Lauber, kinek a bécsi nagy könyvtárak óriási könyvanyaga rendelkezésére állott, eseteinek közlése előtt átkutatta az összes szemészeti irodalmat sclerális cysták után és úgy látszik, nem talált több mint az általa közölt nehány adatot, miután továbbá nincs tudomásom róla, hogy az utolsó három évben Lauber közleménye óta e tárgyra vonatkozólag újabb közlemény jelent volna meg, azt kell hinnem, hogy az összes szemészeti irodalomban mai napig Hasner rövid megemlítésén és Becker szóbeli közlésén kívül csak négy sclerális cystaeset lett részletesen közölve, kettő Lawrence és kettő Lauber által. Ha ez így van, akkor esetem az összes szemészeti irodalomban az ötödik, a magyar szemészeti irodalomban az első részletesen közölt tülkhártya-tömlö-eset volna. Ez a körülmény szolgáljon mentségemül, ha a tisztelt szemész-egyesület figyelmét egy aránylag csekély jelentőségű casuistikus közleménynyel bátor voltam igénybe venni. A sclerális cysták fejlődését illetőleg Lauber, kinek mindkét esetében a cornea alsó szélén ülő cysta a mellső csarnokkal egy kis nyílás által kommunikált, azon véleményen van, hogy a csarnokvíz, saját súlyát követve, lefelé a sclera rétegei közé sülyedt és ezeket szétfeszítette. Az én esetemben a cysta a cornea felső szélén ült és a csarnokkal való közlekedésnek semmi legkisebb nyoma nem volt található. Világos, hogy ennek létrejöttére a csarnokvíz vagy plane ennek súlya semmi befolyással nem volt. Hogy miért terjedt a cysta legnagyobbrészt a sclera és csak csekély részben a cornea rétegei közé, erre nézve az volt az impressióm, mintha a sclera daczára keményebb szövetének mégis inkább enged a rétegenként való szétfeszítésnek, míg a cornea az ilyen szétfeszítő erővel szemben nagyobb ellentállást fejt ki és igy jött létre a cystának babszem- vagy vesealakja, melynek hilusát a corneális rész képezte. Különben gyakorlati szempontból lehet a dolognak fontosabb jelentősége is. Lawrence és Lauber közleményei közt több mint 50 év múlt el. Nem valószínű, hogy ezen hosszú idő alatt sclerális cystaesetek nem fordultak volna elő. Hogy mi történt ezen esetekkel, fel lettek-e ismerve, meg lettek-e operálva? nem tudni, miután ezen esetek nem közöltettek. Pedig az ilyen esetek közlése azért szükséges, mert ha tudjuk, hogy a corneo-sclerális határon a staphyloma intercalaréval teljesen azonos külsejű cysták fordulnak elő, ez elég indokul szolgálhat arra, hogy az ilyen eseteket ez irányban is
