Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)

1907-06-23 / 2. szám

157

szemügyre vegyük, mi által egyik-másik szem enucleatioja talán elkerülhető lesz.

Hozzászólások:

Vermes Lajos szerint Eisenstein esetét, a mennyiben nem csupán a sclera, hanem a cornea lemezei között foglalt tényleg helyset, unícumnak kell tartani és igen kívánatos volna a kimetszett elülső lap górcsői vizsgálata. A mi a műtétet illeti, tanácsos lett volna a cysta benmaradt részén a felületet vagy megkaparni, vagy még inkább cauterizálni, mert minden valószínűség szerint traumatikus epitheliális cystáról lévén szó, a benmaradt epithelrészletekböl újabb cystaképzödés indul meg.

Eisenstein Jakab maga is gondolt arra, a mit Vermes dr. említ, azonban nem tudván, hogy milyen vastag a cysta mögötti sclerafal, tartózkodott minden beavatkozástól és nem akarta a sokat szenvedett bulbust esetleg újabb veszélynek kitenni. Különben a fehér foltra ráborított kötöliártya annyira visszahúzódott, hogy a folt legnagyobbrészt csupaszon maradt és így valószínűnek tartja, hogy a folton levő hámréteg a sós könyfolyadék behatása és a szemhéjak dörzsölése folytán elvesztette specifikus, secernáló jellegét és a conjunctiva epitheljéhez assimilálódhatott. A menynyiben mégis recidiva állna be, beteg bizonyosan jelentkezni fog ismét, a minek előadó annyiban örülne, a mennyiben egy újabb megfigyelésre volna alkalma.

2. Vidéky Richard: Vakság koponyadifformitás következtében.

T. E. 1 Újabb időben mind gyakrabban jelennek meg közlemények rossz látásról s vakságról, melyek a koponya rendellenes formatiójának következményei ; valószínű, hogy a koponya rendellenes alakja következtében az orbita alakja is rendellenes s itt keresendő a vakság oka. Mivel a Goldzieher tanár úr által ellátott budaposti vakok intézetében hét ilyen esetet volt alkalmam észlelni, nem tartom érdektelennek ezen vizsgálatokról beszámolni, annál is inkább, mert tudomásom szerint ezen tárgyról csak egyetlen egy magyar nyelvű közlemény van és pedig Goldzieher-é (Budapesti Orvosi Újság, Szemészeti Lapok 1905).

Az általam megvizsgált esetekben kivétel nélkül magas koponyákról van szó, melyek az irodalomban különböző elnevezések alatt szerepelnek, így toronykoponya, oxycephalia, acrocephalia néven. Itt jegyzem meg azt is, hogy nemcsak az ilyen túlmagas koponyáknál fordulhat elő vakság, hanem bármilyen más rendellenes koponyaformationál is, hol a látóideg a koponya és orbita eltorzulása folytán bántalmazva van, de ezen esetek aránylag ritkák, s az irodalomban legnagyobbrészt túlmagas koponyák szerepelnek. Kivétel nélkül symmetrikus koponyákról, azaz olyanokról van szó, melyeknél a koponya a varratok túlkorai elcsontosodása következtében valamely irányban, rendesen a magassági irányban túlnagyra nőtt. Ezen magassági irányban való túlnövekedés okát nem tudjuk, csak az bizonyos, hogy a varratok elcsontosodása körüli anomáliák képezik ezen egy bizonyos arányban való túlnövekedés okát. Ha a koponya épen magassága folytán tűnik fel, mint azt a legtöbb régi közleményből tudjuk, a sutura coronaria korai elcsontosodásában kell keresnünk, mert ezen varrat elcsontosodásánál jön létre a magassági irányban való túlnövekedés, mivel a Virchow-féle tétel szerint a koponya növekedésben való akadályozása mindig a zárt varratra merőlegesen jön létre.

Eseteim talán nem fedik egymást teljesen azokkal, melyeket az irodalomból ismerünk, a mennyiben az Emiin-töl1 megállapított toronykoponyatypusnak nem felelnek meg teljesen s inkább a Virchow-tói leirt oxycephal (csúcsos) koponya typusának felelnek meg. A toronykoponya elnevezés ere1 Graefe’s Archiv für Ophth. 1905. 1. füzet.