Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)

1907-06-23 / 2. szám

32 Majdnem egy év óta használja szóló a műszert, melyet Tahy Mátyás inten­­tioja megértésével egészen jól megcsinált. Már a műszerész iránti elismerésből is kötelességének tartja a szemhéjrögzitöt, mely a gyakorlatban kitünően bevált, minden­kinek melegen ajánlani. Szóló megjegyzi még, hogy a fogas léczet nem okvetlen szükséges az alsó szemhéj alatt egészen eltüntetni, lehet azt esetleg csak félig alátolni és így csak a conjunctiva tarsalisnak egy 11 ■>—2 mm.-nyi részét vele eltakarni, ha valaki Kuhnt eredeti előírása szerint csak ilyen keskeny csíkot akarna a tarsusból meghagyni. 7. Herczogh Irma: Fixálásra nem képes szem látóterének felvételére szolgáló készülék. T. E. ! Egy eszközt bátorkodom bemutatni, melylyel a pesti izr. kórház szemészeti osztályán Iátótérvizsgálatokat eszküzliink olyan esetekben, a hol a vizsgálandó szemnek valamely okból elveszett a direct látása, tehát a peri­­meteren levő jelet rögzíteni nem tudja. Az eszköz Ssily tanár ideája; lényege egy szemkötö, közepén kis kerek nyílással, melybe körülbelül 6 cm. hosszú, a nyílás lumenének megfelelő cső van illesztve. Az eszköz különböző magasságba állítható be, csavarmenet segítségével jobbra-balra tolható a szemkötö, hogy a jobb, illetőleg bal szem fixálhassa a rögzítő jelet, maga a kötő is úgy forgatható, hogy a jobb és bal szemre illeszthető legyen. Az egész eszköz a Harry Macdonald-féle peri­­meterre alkalmazható, melylyel a vizsgálatok történnek. Maga a vizsgálat úgy történik, hogy az ép szem a szemköton lévő szüknyilású csövön keresztül rögzíti a perimeter közepén lévő jelet; a látó­térből a jelen kiviil alig láthat néhány rományi területnél többet. Az ép szem így kényszeríti az amblyopiás szemet, hogy ugyanezen állásban meg­maradjon, a mi nagyjából sikerül is, tekintetbe véve természetesen azon kisebb nagyobb eltérést, a mely az ilyen centrális látással nem biró szem divergentiája által jön létre és a mely megfelelő fokban eltolja e szem látó­terét, a mi azonban nem lényeges hiba, mert főczél a látótér alakjának és nagyságának meghatározása. Elnök az összes jelenlevők nevében elismerését fejezi ki az igen érdekes és termékeny eszme szerzője, Szily tanár iránt s köszönetét a bemutatónak; remény­ségét fejezi ki arra nézve, hogy az új műszer a látótér-vizsgálatok terén igen hasznos szolgálatot fog tenni. 8. Blaskovics László excisiós kést mutat be, melyet trachomaellenes kimetszésekre használ. Az eszköz más domború élű szikétől csak abban különbözik, hogy visszahajló éle van. Ezen kis módosítás lehetővé teszi, hogy akkor is a kés domborulatával messünk (s nem a hegyével kaparjunk), a mikor a kést nagyobb szög alatt kell alkalmaznunk. Különösen a jobboldali felső áthajlás felfejtésénél esik ez meg, mert az orr megakadályoz bennünket a késnek kisebb szög alatt való alkalmazásában. 9. Scholtz Kornél és Vermes Lajos: A szem baktériumairól való készítmények bemutatása. Schölte a szem különböző részein előforduló pathogen és saprophyta­­természetü baktériumoknak górcsövi készítményeit, 48 különféle mesterséges táptalajon való tenyészetét (48 formaiinnal fixált készítmény), végül kötő­­hártya- és könytömlöváladékról, valamint a baktériumok tiszta tenyészetéről készült mikrophotographiákat mutat be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom