Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-06-23 / 2. szám
112 Hozzászólások: Imre József: A Scholtz kartárs vizsgálatai megerősítik az I.-től 8 év előtt közölt szűkebb anyagon gyűjtött adatokat. Scholtz csoportosítása igen tanulságos. Mivel azonban kevés az idő, nem szól a részletek érdekes tanúságairól, hanem az előadótól felvetett nagy fontosságú kérdést: a vakság okai ellen való küzdelem ügyét kívánja röviden érinteni. A szemorvosok egyesületének e küzdelemben kettős feladata van; egyfelől mindig tökéletesebbé kell tenni a vakság statistikáját, másfelől megfelelő módon kell agitálnia a vakság leggyakoribb okai: az újszülöttek szemgenyedése, a glaucoma, a tabes (illetőleg lues) stb. ellen. Az egyesület feladatai olyan sokfelé ágazók e két fő irányban, hogy azokat hirtelen megállapítani nem lehet, azért javasolja, hogy az egyesület „vakságügyi bizottság“-ot alakítson s ez a bizottság készítse el s terjeszsze be a közelebbi közgyűlésre a maga eljárása tervezetét. Grósz Emil javasolja, hogy az igazgató választmányt bízzák meg a bizottság megalakításával. (Helyeslés.) Béla Pál: Előadó statistikai kimutatása szerint a budapesti egyetemi szemklinika és a „Stefánia“-gyermekkórház szembetegambulantiáin a blennorrhoea conjunctivae neonatorum arányszáma 1907 előtti években 11—14°/oo-es volt, ezen év utáni időben pedig 7—8%o-re csökkent és ebből ezen betegség örvendetes számbeli apadását következteti. Ezen apadás szóló szerint azonban csak látszólagos; a csökkenés onnan van, mert a fentemlített betegségi esetek nagy száma a kórházak forgalmából ki lett vonva és megtalálhatók a budapesti állami gjermekmenhely szemosztálya betegforgalmában. A minthogy ezen csökkenés épen az 1901. év után jelentkezik, mely év közepén kezdette el a menhely működését Budapesten. És itt szóló rámutat azon eminens nagy szerepre, melyet a vakság elterjedése ‘elleni küzdelemben a kormány gyermekvédelmi politikája tölt be, a mennyiben módot nyújt arra, hogy blennorrhoea acuta conjunctivaoben megbetegedett csecsemők az állami gyermekmenhelyekbe felvétessenek, ott őket szakszerű kezelésben részesíti. Hogy mennyire áldásos ezen intézkedés, szembeszökő, ha megfontoljuk, hogy az itt számbajövö csecsemők törvénytelen, elhagyatott, egyáltalában a legszegényebb népréteghez tartozó gyermekek, kik rendszerint és természetszerűleg leginkább nélkülözik úgy az orvosi gyógyítás lehetőségét, valamint a szülők részéről is a kellő ápolást és ha szemügyre veszsztik ama másik körülményt, hogy ezen esetben acut megbetegedésről van szó, mely elhanyagolva esetleg néhány nap alatt pusztíthatja el a szemet és ennek megfelelöleg gyors segélyre is szorul. Sajnosán kell azonban szólónak konstatálnia, hogy mégis nem ritkák az esetek, midőn osztályára, már elpusztult corneákkal kerülnek a florid blennorrhoeában szenvedő csecsemők. Scholtz Kornél röviden válaszol. 3 3. Eévész Géza (vendég): A színvakság különböző typusairól különös tekintettel az újabb fény- és színelméletekre. T. E. ! Az Országos Szemészeti Egyesület nagyrabecsült elnöke felhívására és engedőimével bátorkodom itt mint vendég a színvakság különféle fajairól összefoglaló előadást tartani, különös tekintettel a legújabb időben felállított színelméletekre. Az elméletek keretében a színvaksággal azért foglalkozom, mert először is az egyesület igen tisztelt tagjai jobban érdeklődnek a dolog természete szerint ez iránt, mint a physiologiai optika egyéb köre iránt és másodsorban pedig az elméletek méltatása és bírálata az anomális színrendszerek taglalása nélkül nem is képzelhető el, mert egy új elmélet, ha a normális szinérzet létrejövetelét akarja megfejteni, azaz, a színérzeteknek megfelelő materiális folyamatok természetét akarja elméleti úton meghatározni, első sorban azon jelenségekkel kell számolnia, melyek a normális színlátástól eltérnek — a mennyiben azok nem pathologikus természetűek. * * * Ha a naiv szemlélő a természetben megnyilatkozó színpompát látja, szinte mérhetetlennek hiszi a színnuanceok és színcombinatiók számát, mely
