Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
341 Beregmegye munkácsi járásában Strabicsó és Izsnyéte kisközségek 54 kivándorlója közül 6 volt trachomás. Az erdélyi kivándorlási terület Kis- és Nagyküküllö-, Szeben-, Fogarasmegyéket, valamint Alsófehér-, Maros-Torda-, Udvarhely- és Besztercze-Naszódmegyék egyes járásait foglalja magában. Az egész területről összesen 2187 kivándorló került vizsgálat alá. Az idevonatkozó adatok bizonyító ereje kisebb, mint a felsömagyarországiaké, mert a kivándorlók túlnyomó nagy része románokból állott, a kik között tudvalevőleg a trachoma eddigelé aránylag kevésbé van elterjedve, mint a magyarok és németek között. Trachomától mentesnek találtam Alsó-Fehérmegyét, Kiskiiküllőnek erzsébetvárosi és hosszúaszói járásait, Nagykiikiillönek medgyesi és nagysinki járását, Fogarasmegyének alsóárpási és fogarasi járásait, úgyszintén Besztercze Naszódmegye besenyői járását. Erősebben fertőzöttnek látszik Kisküktillőmegye radnóti járása és Nagyküklillönek kőhalmi járása; az utóbbi járás Kőbőr nevű községében Bassa általános vizsgálatot tartott s a lakosság 4 6° o-át találta trachomásnak. Ezzel a vidékkel szomszédos Fogarasmegyének sárkáuyi járása, a melyben Páró falu erősen fertőzött lehet, a mennyiben hat kivándorlója közül három volt trachomás (különböző családokból). Kolozsmegyében a már Feuer által konstatált két trachomás járáson kívül a tekei járásban Dedrád község lakói között van a trachoma nagy fokban elterjedve. Bassa 3'6°/'o trachomáét talált ott, legtöbbje igen súlyos eset. A délmagyarországi trachomavidékröl csak 1280 kivándorlót vizsgáltam meg, kiknek legnagyobb része Torontálmegyébe való. Erősen fertőzöttnek találtam a zsombolyai járást (a mint az már azelőtt is ismeretes volt); a trachomások az összes megvizsgáltaknak 3T °/o-át teszik ki. A zsombolyaitól délre fekvő négy járás 254 kivándorlója között egy trachomás sem volt; az északi járásokban, valamint Temesmegye északi járásaiban a trachomások arányszáma 0 8 és 2’2 °/o közt van. Bácsmegye déli járásaiból való kivándorlók közt, mint várható is volt, igen sok volt a trachomás : 210 közül 11 (5'2°/o). Sokkal fontosabbak a délvidéki trachomavidék ismeretére nézve azon vizsgálatok, a melyeket Bassa és mások a különböző iskolákban végeztek ; az innen nyert százalékos számok nagyon alkalmasak rá, hogy belőlük az egész lakosság fertözöttségére összehasonlító következtetéseket vonjunk. A Duna-Tisza közén fekvő városok és községek iskolái fertőzöttség dolgában a következő sorrendben állanak : Szabadka város . Csongrád város ktilter. lT9°/o (Dömötör 7'07°,o (Bassa 1904 n 5) ) Kalocsai járás 6-9 0/0 ( „ V ) Moliol község .... 4-9o/o ( „ T ) Szeged (tanyai isk.). 4-7 0/0 ( „ n V Kiskúnhalas kiilter. . . 4-0 o/o ( „ » ) Bácsmartonos község 3'4 o/o ( „ n ) Kiskúnhalas belter. . 3-0 o/o ( „ n ) Kalocsa város .... 2-9 0/0 ( „ T) ) Ada község .... 2-lo/o ( „ • n ) Magyarkanizsa község . 1-8 o/o ( „ ) Temesmegyében : Temeskubini járás . . . . TO°o (Bassa. 1904) Fehértemplomi járás . . 0-7 o/o ( „ T ) Fehértemplom város . . 0-2 o/o ( „ V )
