Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
340 A fenti adatok alapján készült trachoma térképet megtekintve, azt látjuk belőle, hogy a dunántúli és délmagyarországi trachomaterület nagyjából ugyanolyan kiterjedésű, mint a milyennek 10 év előtt Feuer találta, az erdélyi már jóval nagyobb. A legfeltűnőbb eltérést azonban az északi trachomateriileten találjuk. Már a ministerium által megejtett vizsgálatok is évek előtt kimutatták, hogy a trachoma Nyitrából és Trencsénböl beterjedt a szomszédos Turócz, Liptó és Árva megyékbe, most pedig a kivándorlási adatok alapján azt látjuk, hogy úgyszólván Magyarországnak egész északi része, Nyitrától Mármarosig meg van fertőzve. Átlagosan véve ezen megyék lakosságának 2°/o-a trachomás és csak elvétve akadunk trachomától egészen mentes területekre; ilyenek Árva megyének trsztenai járása, Abaúj megyének csereháti és Ung megyének perecsenyi járása. Trachomától mentes egész Heves megye, két járás kivételével Borsod megye, Szabolcs és Szatraár megyéknek túlnyomó része és egész Ugocsa megye. A többi területeken 0'7—5'4°/o jg változik a trachomások száma; a 18 északi megyéből összesen 13,709 ember került vizsgálat alá s így egy megyére átlagban 760 ember esik, a mi elég nagy szám ahhoz, hogy belőle következtetéseket lehessen vonni. Eltekintve a régóta ismert trachomaterülettől, (Nyitra-, Trencsén-, Turócz-, Liptó , Árva- és Barsmegye), a melyben a trachomás lakosok arányszáma 3—o°/o körül van, megállapíthatjuk, hogy az északnyugati megyékben is vannak egyes járások, a melyekben a trachoma a 2°/o-os átlagot jóval meghaladja. Különösen feltűnő, hogy máskülönben aránylag kevéssé fertőzött vidéken egyes járásokban a trachomások arányszáma feltűnően magas. így pl. a Borsodmegye északi csúcsát képező szendrői járás 430 kivándorlója közt 13 trachomás akadt (3%), csaknem valamennyi meglehetősen súlyos eset. Egy másik ilyen erősen fertőzött terület Abaújmegyének füzéri és Zemplénmegyének ezzel szomszédos gálszécsi járása. Az előbbiben 4‘4°/o, az utóbbiban csaknem 3° o a trachomások arányszáma. A trachoma sajnos északról már a Tiszántúlra is átterjed s a máskülönben egészen trachomamentes Szabolcs és Szatraármegyéknek egyes járásait is megfertőzi. Sőt pl. a Szabolcsmegye északi végén levő tiszai járásban a kivándorlók 4° o-a trachomás. Ezen járás Zemplénmegyének bodrogközi és Beregmegyének munkácsi járásával együtt nézetem szerint a kiterjedt északnyugati trachomavidék góczpontját képezi, Hogy az egyes járásokon belül a különböző községek mily mértékben fertőzöttek, arról, mint említettem, az eddigi adatok nem adhatnak felvilágosítást, de bizonyos, hogy sok helyütt a trachoma eloszlása igen egyenlőtlen, egyes községek erősen, mások alig fertőzöttek. Így például a már említett szendrői járásban Szalonna és Abod községek 26 kivándorlója közül 6 volt trachomás, míg a kettő között fekvő Szendrőröl jött 96 ember között csak 1 trachomást találtam (Megyjegyzendö, hogy a trachomások más-más családokból valók voltak.) Ilyen adatok különös figyelmet érdemelnek, mert ezek útján nyomára jöhetünk egyes kis rejtett trachomagóczoknak, mielőtt még belőlük a ragály a szomszédos vidékeket is megfertőzte volna. A kivándorlók vizsgálata alapján ily kisebb tracliomagóczokat gyanítok a következő helyeken : Szepesmegye késmárki és ólublói járásainak egymással szomszédos részein: ugyanis Felső- és Alsórusbach, Forbasz, Toporcz, Maldúr és Hollólomnicz községek SO kivándorlója közül 8-an voltak trachomások (10° o). Gömörmegyében Alsósajó, Henczkó és Veszverés községek 32 kivándorlója között 4 trachomás akadt, mig a járás (rozsnyói) egyéb községeiből való 178 kivándorló között egy sem.
