Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)

1905-10-05 / 3-4. szám

224 Schulek élete is a művelődéstörténelem tanulságos, termékeny feje­zete. Szellemi munkája teljesen kiépített hatalmas alkotás, melynek szemlélése családja zaklatott kedélyének megnyugvást, munkatársainak példát ad. Ama tudat, hogy a mienknek, egészeu a mienknek mond­hatjuk, minden magyar ember büszkeségére szolgál. Helmholtz mondta, hogy csak a cselekvés ad a férfinak méltó életet; czélja vagy az ismert dolgok gyakorlati alkalmazása vagy a tudomány gyarapítása legyen. Schulek élete valóban férfihoz méltó volt: szakadatlan munkával telt el. Még elemi iskolába járt, a mikor már görögül megtanult, német szóra Lőcsén volt s önálló Ítéletet, hazafias gondolkozást, szabadelvű felfogást diák korában a tősgyökeres magyar városban : Debreczenben nyert. A tanulást az érettségi vizsgálatra, melyet a budapesti piaristáknál tett le, olyan komolyan vette, hogy napi 14—16 órát dolgozott. Még évtizedek múlva is elégszer álmodott róla, hogy a vizsgálat előtt áll — pedig kitünően tette le. Valóban lesújtó ítélet az érettségi vizsgálat egész systemájára. A zenét már gymnasista korában megszerette. Nem ritkaság, hogy a tudomány hivatott munkása a művészetek iránt is erős hajlamot mutat. Sőt Billroth azt mondja, hogy soha sem ismert olyan tudóst, a ki alap­jában ne lett volna művész is gazdag képzelettel s gyermekies kedélylyel. Tudomány s művészet szerinte közös forrásból merítenek. Különben isme­retes, hogy Billroth Greifswaldban egyetemi tanulmányainak első fél­évében egyebet sem tett, mint zenével foglalkozott, Göttingenben is Jennie Lind cultusával kezdte a második felévet s élete utolsó munkája egy zenei compositio volt. Schulek nem csak mások zenei alkotásában talált élvezetet, nem­csak szorgalmasan játszott, hanem ő maga is szerzett dalokat, melyek egyikét kolozsvári egyetemi rektor korában Ováry Kelemenné nyilvánosan is elénekelt. Milyen változás közéletünkben! Harmincz év előtt az egyetem rektora tanári s administrativ teendői végeztével dalokat componált, ma e helyett az ifjúság izgatóival viaskodik s a rendőrséggel tárgyal. Szomorú változás! Egyetemi tanulmányait nagyrészt BécsbeD végezte. Budapesten csak egy félévet töltött, itthon főleg Balassa hatolt reá, míg Bécsben H\ rtl, Brücke, Skoda, Oppolzer, Hebra s Arit voltak mesterei. 1866-ban befejezte orvosi tanulmányait s külföldi útra indult. Berlinben félévig Graefe hallgatója volt. Az ő hatása alatt határozta el, hogy ezen szakma művelésére adja magát. Valóban Graefe tüneményes egyénisége minden fogékony szellemre a legnagyobb befolyást gyakorol­hatta. A múlt század derekán a természet s orvosi tudományok terén az emberi szellem fejedelmei munkálkodtak. De ezek között is magasra kiemelkedett Graefe. Rendkívüli tehetségéhez páratlan szorgalom, önfeláldozó btrzgóság, gyöngéden érző szív s nemes jellem társult. Nem csoda, hogy az ő kezében a szemészet újjászületett. Donders mondja, hogy a mint a szúkes tanteremben megjelent s beszélni kezdett, mély cseud állott be, egyszerű fellépésével bizalmat keltett betegben s tanítványban egyaránt, arczán a szellemi fölény minden jele, egész egyénisége ellenállhatatlan. Mindenki érezte, hogy a klinikai oktatás utolérhetetlen mestere előtt áll s a tudo­mányt s művészetet status nascensben csodálhatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom