Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
225 Ilyen szellem hatása valóban óriási. Ő hozzá hasonlóvá lenni, az ő példáját követni — boldogság. S csakugyan Schulek további útjában már csakis szemészettel foglalkozott s a midőn London, Paris, Svájcz meglátogatása után 1867. októberében újból Pécsbe jött, Arit klinikáján kórt s nyert felvételt. Három évig mint gyakornok, két évig mint tanársegéd szolgált Arit oldala mellett s ez idő alatt a napnak minden óráját a szembetegekkel s a szemészeti irodalommal töltötte. Schulek maga mondja, hogy Graefe ideálként állott előtte, de Arit személyisége, mint ember, mint tanár, mint orvos s mint tudós egyaránt nagy hatással volt reá. Kétségtelen azonban előttem, hogy Schulek egyéniségére Graefenek volt nagyobb hatása, ő Graefe iskolájához tartozik, ahhoz az iskolához, melyet az önfeláldozó tudomány és emberszeretet jellemez. Természetesen az Arlttal való hosszas együttműködés Schulek tudományos ismereteire, operativ technikájára, tanítási módszerére jelentékeny befolyást gyakorolt. Ezt ő maga is mindig elismerte. A jövőre nézve az volt törekvése, hogy az emberiség művelődési mozgalmaiban cselekvő részt vegyünk, mégis őszintén bevallotta, hogy épen úgy mint azon időben az egész orvosi világ, ismereteinek javarészét a régi bécsi iskolának köszönhette. Arit a múlt század összes szemészeinek — Graefet sem véve ki — oktatója volt. Jelszava: primum humanitás — alteram scientia s mégis ez utóbbiért többet, sokkal többet tett, mint azok, kik a tudományt mindig ajkukon viselik. Arit s Graefe ebben közös mesterei. A kik azon időben a bécsi egyetemet látogatták, ma is emlegetik Schulek kursusait. A három nagy feladatot, melyet a klinikusnak harmóniában kell tartani: a gyógyítást, az oktatást s a tudományművelést, valóságos művészettel egyesítette s sokan már ekkor megjósolták a fiatal assistens jövő fényes pályafutását. Orvosi ügyeinkre a hetvenes évek elején Markusovszkynak döntő befolyása volt. Az ő s Trefort figyelmét Hirschler hívta fel Schulekre, ki élete fogytáig hálásan emlékezett meg Hirschler önzetlen támogatásáról. Hálájának lerovására a sors nagyszerű alkalmat nyújtott: Hirschler szürke hályogját 1882. január 26.-án teljes sikerrel operálta. A szemészet tanítása a budapesti egyetemen Beer hatása folytán már a múlt század közepén kedvező körülmények közé jutott. 1801-ben a szakma külön klinikát kapott s 1816 óta Beer tanítványa s volt segédje, Fabiny János, egész erejét kizárólagosan a szemészetnek szentelhette. Halála hírét Hirschler Parisban kapta. 0 azt hitte, hogy Kankának van legtöbb kilátása a tanszékre, érezte, hogy ezen esemény neki nehézségeket fog okozni. Attól tartott, mint Vidor által közölt naplójából tudjuk, hogy övéi azt fogják mondani: „siess haza vagy pedig maradj a hol vagy, de mondj le a szakmáról, melynek megragadását a legkedvezőbb alkalommal elmulasztottad“. Ennek ellenére elhatározta, hogy. szemész marad s nem megy haza, nem akarta Parist pillanatnyi anyagi előnyökért elhagyni. A tanszéket azonban nem Kanka, hanem Lippay Gáspár nyerte el. Irodalmilag nem működött, de eredeti józan gondolkozásmódjának s nagy operativ technikájának emléke még ma is él. A vidéken a szemészetnek nagyatyám buzgóságából számos hajléka volt. Az általa 1830-ban alapított nagyváradi szegény vakok szemgyógyintézetén kivül Pozsonyban, Kassán, Sopronban, Nagyszebenben, Brassóban, Marosvásárhelyt s Kolozsvárt voltak * 15
