Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
88 Snellen és Giraud-Teuton értékében '• és mégis azt akarná, bogy az a betű, mely ezen szög alatt „cernitur definite“, mégis 10 látásélesség-értéknek feleljen meg. Vagyis V = -- mégis egyenlő legyen 10 egységgel. A hogy fentebb is említettem, nekem nem sikerült megértenem azt az alapeszmét, mely ezt az alakítást elfogadhatóvá, sőt csak valószínűvé is tenné. Az a jóakarat, melylyel mértékegységünknek olyan alakot akart adni, mely a mértékegységek általános jellemének megfelel, mindenesetre dicséretet és elismerést érdemel, de nem teszi megbocsátbatóvá azt a mennyiségtani furcsaságot, mikor valaki az egységnek megfelelő látási szöget LO-szer kisebbre veszi, az egységnyi látási élesség tizedrészének értékét pedig egyszerűen 10-szer nagyobbá teszi. Habár épen Landolt alább bővebben ir a Nicati-féle „Échelles visuelles“ czimet viselő látáspróbákról, mégis úgy látszik, hogy ö Sulzernek juttatja az elsőség érdemét, a mi azt a törekvést illeti, hogy elfogadható mértékegység és mérőrendszer állíttassák a Snellen-féle egység és rendszer helyébe. Én mégis előbb Nicatival akarok végezni, a ki nagyon közel járt ahhoz a mértékegységhez, melyre én nélküle és számításait nem ismerve, akadtam. A mit most tudok róla, az jó szolgálatot tehetett volna a kiindulási pont megválasztásában : valószínű, hogy az Acuitás-egységet kevesebb idő alatt, kevesebb fáradsággal, sok czéltalan számítgatás elkerülésével vezethettem volna le. A mennyire a rendelkezésemre álló irodalom a kérdésben való tisztán látást megengedi, — pedig az Annales d’oculistique CXI. kötetében a 412. és következő lapokon Nicati eredeti közleménye olvasható, — az ö összefoglalása a következő 9 A látásélesség vizsgálásához o'5 m. vizsgálási távolságot kell választanunk és pedig azért, mert 3'5 m. távolságban a határszöget kb. 1 mm.-nek megfelelő ív köríti be. Ez így nagyon nehezen érthető: ha azonban azt értjük alatta, mit Nicati mondani akar, akkor helyes nyomon járunk. Ugyanis a felismerési távolság (D), a felismerés szöge (a) és a betű vastagsága (ac) között a következő arány áll fenn : ac = D tg a ; ha a = 1', akkor tg a = 0-0002909 ha 13 = 35 akkor D tg cc 3-5.0-0002909 0-001018]5 vagyis akkor ac = 0'00102 m., vagyis akkor ac = 1 mm. (a hiba 0’02 mm.) a mi tehát annyit jelent, hogy l mm.-nyi betíivastagság — vagy 1 mm-nyi vastag betű ismerhető fel 3’5 m. távolságból, — 1 mm. vastag betűről keletkezik 3'5 távolságból V nyi szög a szemben.2 Ez a magyarázat azonban már az én rendszeremből kerül a Nicati tételéhez; a fenti idézetnél többet azonban meg nem tudhattam felőle ; ez az összes, melylyel a magas mértékegység leszállításához hozzájárul. A fény-1 1. c.: á 3-5 Tangle limité est soutenu par un arc á peu prés exactement égal á un millimetre." 2 Ez a kis (0-t2 mm.-nyi) hiba is kiküszöbölhető, ha D = 3-4376; mikor 3-3476.O0Ü02909 0l)UÖh999----- csak e=T milliomod meter, illetőleg egy tízezred millimeter a hiba nagysaga.
