Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
89 méréssel kapcsolatos látáspróbához, melyek a Fechner-féle törvényen alapulnak, még visszatérünk. Sulzer a látásélesség egységét úgy állapítja meg rendszerében, hogy az egységnyi látásélességnek megfelelő a szöget l centigrad nagyságúnak veszi fel, a mi annyit jelent mint R: 100 ==90°: 100 = 0'9° = 54'. Ezzel kapcsolatban ö a látáspróbáknak alapját, illetve magasságát veszi irányadónak, tehát a jel vastagságának ötszörösét. Snellen egységénél 5' az alap felismerési szöge, az egység tizedrészénél 50'; ez áll legközelebb a Sulzer egységéhez, melynél a látási szög 54'; vagyis míg Q v = Snellen 0" 1 = - —, addig ou . 5 1 V = Sulzer 1 = —- = — 50 1 g (g = centigrad) A látási szög nevezője centigradokban mutatja Sulzernél a látásélesség értékét: Snellen egységének 54' = 1 g V (Sulzer) 1 0-0926 27' = V*g 2 0-185 13' 30" = J/a g 3 0-278 10' 48" = Víg 4 0\370 része Sajnálni lehet, hogy Sulzer elméleti fejtegetéseiben tovább ment: mikor rendszerét tizedes rendszerbe foglalta, elvesztette lábai alól a talajt. Epen olyan kevéssé szerencsés gondolat az ö'-nyi látási szögből való kiindulás, akkor, a mikor a minimum separabile, az angulus limitis mégis csak 1'. Tudtommal a mérték egységének leszállítását más meg nem kísérelte, úgy hogy ezek után áttérhetek az Acuitás egységének (A) levezetésére. b) Az Acuitás (4) egység levezetése. „Index visus est Acuitás (A), tanta acies oculi, quanta litera unius centimetri crassa, quinque autem centimetrorum alta et longa e distantia unius metri cernitur.“ Mondottuk volt, hogy két szem látási élessége úgy aránylik egymáshoz, mint a látási szögek fordított értékei. Mentői kisebb az a szög, mely a meglátott tárgyról (próbabetüröl, alakról stb.) keletkezik a szemben, annál élesebben lát a szem, annál magasabb értéket képvisel annak látási élessége. A látási élességeket egymás között csak úgy mérhetjük meg, ha összehasonlítjuk a Snellen-féle egységnyi látási élességgel, a mely, mint fent láttuk, így jelölendő: Ez adja meg a szögnek a következő értéket D : d = a (d = distantia examinandi.) (D = distantia discernendi.) mert 1 a Ha ezek előrebocsátása után az a szög meghatározása czéljából olyan tárgyat keresünk, melynek meglátása, felismerése valóban valamely rendszer egysége lehet, egy olyan tárgyat, mely nagysága szerint valamely bizonyos, ismert fogalmat képvisel és a mely a mi általános méterrendszerünkbe köny-
