Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-10-30 / 4. szám
320 A szemnek építkezéseknél előforduló mészsérüléseinél, első segélyként Hoppe a következő eljárást ajánlja : Az alkalmazandó szer a 2°/0-os Holoca'ín-kenöcs kis gelatin-tubusban, mely mintegy 10 gm.-ot tartalmaz és egy 11 ram.-nyi hosszú és V2 cm. széles nyakkal van ellátva, a mit gelatin-kupak borít. A tubus plélidobozba helyezve, könnyen hordható és kevés helyet foglal el. Úgy alkalmazzuk, hogy a tubus nyakát laposra nyomjuk, kupakját leveszszük és az összenyomott nyakat egész hosszúságával beviszsziik a felső szemhéj alá, a szemrés kiilsö szélénél. Ezen helyzetben lassú, de erős nyomást gyakorolunk a tubusra, míg a felső szemhéj erősen előre domborodik és a kenőcs-massa a szemrésbe elötolul. Ugyanígy járunk el az alsó szemhéjjal is. Ha sikerül a szemet kinyitni, a segélyt nyújtó az esetleg észrevett idegen testeket egy kenöcscsel bekent zsebkendö-szegélylyel gondosan letörli. Ha néhány perez múlva a fájdalmak enyhülnek, úgy ez a kenőcs fájdalomcsillapító hatásának tudható be. Ez azonban nem zárja ki, hogy még idegen test van a szemben s ezért a sérült jól teszi, ha azután mindjárt orvoshoz fordul. Ha a közben újból erős fájdalmak állanának be, az eljárás megismételhető. A normális köthártyazsák a szerző vizsgálatai szerint 5 —7 gm. kenőcsöt képes befogadni. Mikor a tubust megnyomjuk, a kenőcs előbb felfelé, majd az orr felé tolul, a köthártyazsák megtelik s azután az egész szemrés hosszában lmrkaszerüen előbukkan a kenőcs. Az idegen testek ez által nagyrészt kitolatnak, másrészt bevonatnak a zsiradékkal s igy maró hatásuk enyhítve lesz. Ha azután víz is jut a szemrésbe, az a mészszel közvetlen érintkezésbe nem léphetvén, thermikus hatást nem fejthet ki. A test melege a kenőcsöt felolvasztja és az híg folyó lesz s az ellágyult mészszemcséket kimossa. A holocain a fájdalmat csillapítja s a szemdörzsölés ingere kisebb lesz. Az orvos megérkeztéig türhetöbbé van téve az állapot. Szerző szerint az eljárás veszélytelen, könnyen alkalmazható s a sérült maga is végezheti, szemben a vízzel, mely azért nem czélszeríí, mert ha nincs szakszerű segély jelen, a görcsösen zárt szemrésen keresztül a járatlan segélynyujtó nem tud kellő bő vízmennyiséget bevinni és az a csekély, a mi bemegy, nem mossa ki a mészszemcséket, hanem csak felolvasztja és a chemico-thermikus hatást elősegíti inkább, mint sem lerontja. (Centralblatt für praktische Augenheilkunde, 1902 Feber.) „ . , , 1 B 7 Genersich Margit dr. A myopia kezelésének elvei, irta Sattler tanár Lipcsében. A myopia aetiologiája legmegfelelőbb kezelése és elöhaladásának megakadályozási módja még mindig vita tárgyát képezi. A Fukala (1889) és Vacher (1890) által újból ajánlott operativ kezelése a legnagyobb fokú myopiának, mely a lencse eltávolításában áll, kitűnőnek bizonyult. A nagyfokú myopia csak 1901. óta képezi élénk vita tárgyát Pfalz és Heine kezdeményezéséi'e, a kik kimutatták, hogy e fénytörési rendellenesség teljes és állandó neutralisatioja nemcsak nem hátrányos, sőt a legbiztosabb módja az elöhaladás megakadályozásának, vagy legalább csökkentésének. Förster különben már körülbelül húsz év előtt bizonyította be ezen elv helyességét. 1890-ben Pricetley Smith egy előadásában Förster hívének vallja magát s számos sikerről számol be. Két évvel utóbb Jackson és Harlan egymástól és Förstertöl függetlenül ajánlják
